Budapest jelenlegi pénzügyi helyzete, ahogy az elmúlt időszakban alakultak a dolgok, mennyiben függ a városvezetéstől, illetve a világgazdaság helyzetétől?

Gyakorlatilag elhanyagolható mértékben függ. A 160 milliárd forintos adósság, plusz a BKV 80 milliárdos tartozása évek óta megvan, semmi köze a világgazdasági válsághoz. Közvetlenül is tapasztalom, hogy a főváros vezetése egy olcsó politikai kommunikációs trükkel valamennyi eddig elkövetett hibáját és mulasztását lazán a világgazdasági válságra fogja. Szó nem volt válságról, amikor a BKV már gyakorlatilag csődhelyzetben volt. Saját megítélésem szerint körülbelül 60 százalékban a városvezetés felelős, negyven százalékban az állam a helyzetért. Sok esetben kapott a főváros olyan feladatokat az államtól, amelyek alulfinanszírozottak voltak, vagy egyáltalán nem voltak finanszírozva. Vannak tehát dolgok, melyek nem varrhatók a városvezetés nyakába, ezt tudom, s mondom is.

Van egy 80 milliárd forintos tartozása a BKV-nak, a géppark még mindig lerobbant, bár némi pozitív irányú elmozdulás már látszik. Milyen lehetősége van a városvezetésnek rendezni ezeket a dolgokat?

A BKV nem pár év alatt került ebbe a helyzetbe. Medgyessy Péter egykori miniszterelnök javára váljék, hogy ezt a céget egyszer már nullára konszolidálta. Ehhez képest nem csak újratermelték, hanem fel is hizlalták az adósságállományt. Sokkal nagyobb probléma az éves deficit, amely 2006-ban körülbelül 16 milliárd forint volt, 2008-ban pedig – az ígéretekkel ellentétben – 20 milliárd forintra nőtt. A legújabb vezérigazgató prognózisa szerint ez jövőre elérheti a 30 milliárdot is. Ez azt jelenti, hogy a bankok vagy nem, vagy nagyon magas kamatra adnak csak kölcsönt. Tavalyi év vége felé 14 százalékos kamatra kapott volna csak hitelt a BKV.

Az is elgondolkodtató, hogy két év alatt a harmadik vezérigazgató van most a cégnél. Leszögezném, hogy nem a vezérigazgatók alkalmatlanságáról van szó, hanem másról. A BKV képtelen magát kirántani ebből a bajból, holott a jelenlegi vezérigazgató, Kocsis István egy rendkívül képzett, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező ember, akinek alkalmassága nem vonható kétségbe. Azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy ő sem tud semmit csinálni.



Nem szeretek jósolni, de most hadd legyek jós: el fogják kápráztatni a közvéleményt azzal, hogy vesznek ezer új buszt – azonban 2010 utánra teszik a számlák kifizetését. A buszokat tehát nem a mostani, hanem a következő városvezetés fogja a városnak venni. Nincsenek szervezeti átalakítások a BKV-nál, a főváros nem hajlandó a finanszírozásában megfelelő módon részt venni.

Azt kell mondanom, hogy a nagyvárosi tömegközlekedések finanszírozása három forrásból szokott történni, s így van ez Magyarországon is. Egyharmad részt biztosít az állam, amit meg is tesz, ezért nem érheti rossz szó a kormányt. A működési költség másik harmadát a cég teremti meg magának, jellemzően jegyekből és bérletekből – a BKV esetében is megvan. A harmadik harmadot a Fővárosi önkormányzatnak kellene biztosítania. Ettől messze elmarad a főváros. 116-118 milliárd forint a BKV éves működési költsége, ebből Budapest mindössze 10 milliárdot biztosít.

Magyarul a fővárosnak „köszönhető” a BKV jelenlegi helyzete?

Ha elfogadjuk a tényeket, akkor nem lehet tagadni, hogy a kettő összefügg egymással.