Bodor Kornél, a Deloitte Feltörekvő Középvállalatok Csoport vezetője szerint a középvállalati szektor fejlesztése az Európai Unióban mindenhol kiemelt stratégiai cél, mindamellett ennek a hazai vállalati rétegnek a megerősítése, illetve célzott, dedikált támogatása a jelenlegi, megváltozott gazdasági környezetben a korábbinál is komolyabb nemzetgazdasági jelentőséggel bír.

A válság nyomán kialakult forrásszűke sok esetben nehéz, már-már lehetetlen helyzet elé állítja a közepes méretű - 2-13 milliárd forintos éves árbevételű – vállalatokat. Ám azon feltörekvő középvállalatok (FKV) számára, amelyek korábban határozott fejlődési elképzelésekkel rendelkeztek, és piacképes termékeiknek, szolgáltatásaiknak köszönhetően növekvő pályára tudtak állni, a válság hatására kialakult környezetben nagy segítséget jelenthetnek azok a gazdaságfejlesztési és innovációs kiírások, amelyek keretében több mint 110 milliárd forint többletforrásra pályázhatnak.

Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. EU-tanácsadási üzletágának igazgatója szerint a komplex vállalati technológia-fejlesztésre, illetve kutatásfejlesztésre felhasználható pályázati forrásokkal tudatosan tervezve a cégek elérhetik, hogy e források ne csupán a puszta túléléshez elengedhetetlen mentőövet jelentsék a vállalkozás számára. Okosan kihasználva a lehetőségeiket – például ha a támogatást a tevékenységük átalakításához használják fel – akár verselőnyt is kovácsolhatnak az ily módon biztosított finanszírozásból.

Az FKV-k számára a forráshoz jutásban további segítséget nyújtanak azok a forrásátcsoportosítással létrejött támogatások is, amely kedvezményes hitelek, hitelgarancia, vagy kamattámogatás igénybevételéhez segítik hozzá a pályázókat, akár közvetlen pályázatokon, akár a kereskedelmi bankokon keresztül. Fontos szerep jut a munkahelyteremtő és –megtartó támogatásoknak is, amelyek alapvetően bértámogatásra, illetve képzésre használhatóak fel. Míg a bértámogatás célja, hogy a cégek a lehető legnagyobb számban tartsák alkalmazásban a munkavállalóikat a nehéz gazdasági környezet ellenére is, a képzésre fordítható támogatások kézzelfogható befektetést jelentenek a vállalatok jövőjébe, hiszen az értékes humántőkével való megfontolt gazdálkodás a távlati növekedési tervek megvalósítása során igen kifizetődő lehet.

A gazdaságfejlesztési kiírások a célzott segítő szándék mellett természetesen elvárásokkal is együtt járnak, alapvető követelmény például a pályázatoknál a cégekkel szemben működésük transzparensebbé alakítása, ami sok, a fejlődés mellett elkötelezett vállalkozást korábban ismeretlen kihívások elé állíthat. Mindez ugyanakkor remek alkalom lehet az üzleti tervek, a tervezés átgondolására is, aminek során csak egy olyan integrált, átfogó megközelítés lehet valóban célravezető, amely a pályázati célok mellett egyúttal a vállalkozás fő fejlődési irányait is képes egyértelműen meghatározni – tette hozzá a Deloitte szakértője.

EU társfinanszírozású támogatási lehetőségek

Dr. Márkus Csaba szerint egyértelműen látszik, hogy az intézményrendszer igyekszik alkalmazkodni a megváltozott pénzügyi környezettel járó új kihívásokhoz, és figyelembe venni például a piacok szűkülésével együtt járó csökkenő értékesítési lehetőségeket. Ennek köszönhető például, hogy a legújabb gazdaságfejlesztési pályázatoknál már nem elvárás az árbevétel-növekedés garantálása, sőt, bizonyos mértékű - 15-20 százalékos - árbevétel-csökkenés is elfogadhatónak számít. Az intézményrendszer rugalmasságát jelzi az is, hogy a legelmaradottabb régiókban, hátrányosabb helyzetű területeken még az ennél nagyobb, akár 25 százalékos árbevétel-csökkenés is elfogadhatónak számít a támogatott projekteknél.