Ezek a kiírások a legtöbb ponton igyekeznek kifejezetten a középvállalatok igényeihez alkalmazkodni, a támogatási intenzitás ezen gazdaságfejlesztési pályázatoknál 25 százaléktól egészen 50 százalékig terjedhet, a támogatás összege pedig szintén igen tág keretek között mozoghat, a néhány tízmillió forintos támogatásoktól egészen 4-500 millió forintos összegig terjedhet. Nagy volumenű kiírásokról van tehát szó, amelyek előnye az is, hogy általában az ország egész területén elérhetők, ezzel a kiírás nem szűkíti le feleslegesen a jelentkezők körét.

A Deloitte szakértője közölte: A mintegy 16 milliárd forintos keretösszeggel megjelent GOP-2009-2.1.1/B jelű kiírás például komplex vállalati technológia fejlesztésére biztosít pályázati forrásokat, méghozzá kiemelten a középvállalkozások számára is. Ezek a források tipikusan beruházásokhoz, eszköz- és infrastrukturális fejlesztések végrehajtásához, minőségbiztosítási rendszerek kialakításához, illetve eseti jelleggel marketing célokra vehetők igénybe.

Egyes pályázók esetében továbbra is akadályt jelenthet ugyanakkor az, hogy a vállalkozások nem minden esetben tudnak megfelelni az úgynevezett „rendezett munkaügyi kapcsolatok” feltételnek, vagyis a túlóra-elszámolások, vagy a szabadságok kötelező kiadása kapcsán nem tudják megfelelően igazolni ezen elvárások teljesítését. Ez a feltétel sok vállalkozást eleve kizár mindenféle pályázati támogatásból, és így indokolatlanul korlátozza a vállalkozások lehetőségeit. A tapasztalatok szerint - a nyilvánvalóan szándékos esetektől, visszaélésektől eltekintve - a cégek sokszor egyáltalán nincsenek befolyással például arra, hogy az előírás ellenére, munkavállalóik valóban kivegyék a rendelkezésükre álló szabadságukat.

A szakértő hozzátette: megfontolandó, hogy a 15-20 százalékos elfogadható bevételcsökkenés ennél a pályázói körnél a jelenlegi gazdasági környezetben akár kevés is lehet, pozitívum azonban, hogy amelyik pályázó valamilyen okból nem tud garanciát vállalni árbevételének alakulására, kiválthatja ezt a munkavállalók létszámának megtartásával is, ráadásul mindezt elegendő a projekt befejezését követő második üzleti év végén meghatároznia.

Források kutatásfejlesztésre

A hazai feltörekvő középvállalati réteg egy fontos szegmense a válságnak ellenállóbb hazai gyógyszeripari cégekkel együttműködő, vagy éppen az innovatív technológiai cégek, ahol a kutatásfejlesztésre felhasználható források újfaja üzleti tervezés kialakítását is segíthetik, egyben kitörési lehetőséget jelentenek. A kutatásfejlesztéshez igénybe vehető pályázatok ugyanis kifejezetten ösztönzik az együttműködést különböző partnerekkel, például kutatási központokkal, tudományos intézetekkel – méghozzá akár országhatárokon átnyúló együttműködés formájában is, ami sok hazai középvállalat esetében a fejlődés és növekedés távlati céljait teljesen új megvilágításba helyezheti. A cégek közül sokan várhatóan éppen ennek az ösztönzésnek köszönhetően ismerik fel azt, mennyire fontos lehet egy ilyen együttműködés során a pozitív, szinergikus hatások tudatos kiaknázása.

Ugyanakkor olyan új feladatokkal (pl. konzorciális szerződés megkötése, know-how megosztás, illetve közös hasznosítása, stb.) is meg kell birkózniuk, amelyek hosszú távra is meghatározhatják egy feltörekvő középvállalat jövőjét és stratégiáját, ezért ennél a pontnál célszerű lehet egy olyan tapasztalt külső szakértő bevonása is, amelynek az effajta együttműködések területén átfogó ismeretei vannak.