Györgyi: Megvédi az FT-t, bár elismeri: „van ami javításra szorul.” De állítása szerint azért nem ennyire rossz a helyzet, főleg az FT logót kiosztó „világhely” miatt. Azt is megjegyzi, hogy folyamatosan próbálják csiszolni. Elmondja, hogy FT dolgozók nagy részének azért fontos ez, mert így a gyerekeik nagyobb eséllyel járhatnak iskolába (az FT pénzekből gyakran nem csak a dolgozók, hanem az ország is részesül és ebből többek közt oktatási intézményeket építenek).

Működhet?

Tvrtko: Magyar példát hoz: az adott országból való termékvásárlás helyben munkahelyeket teremt, ami válság idején fontos, különösen Afrikában - ezért baj a magyar tej „kiöntése” miközben az áruházláncok külföldi, tejnek nehezen nevezhető folyadékkal töltik fel a polcaikat. Azt is megjegyzi, hogy hazánkban felettébb idegen az FT gondolkodásmenete, a másnak segítés, hisz nekünk is épp elég problémánk van. Kitért rabszolgatartó társadalom maradványaira: a feketék alázatára amit a fehérekkel szemben tanúsítanak (még ha néha pénzért cserébe is), és felveti gazdasági rabszolgatartás problémáját is (az ültetvények, gyárak gazdái nagyrészt fehérek, feketeafrikában is).

Frei: Igazolja Trvtko téziseit, de megjegyzi: néhol ez megfordult (például Dél-Afrikában, vagy Zimbabwében), ahol egyenesen elüldözték a feketék a fehéreket. Azt is megjegyzi, hogy sok helyen igazi kincs a fehér ember szaktudása miatt - ezek nélkül néhol összeomlófélben van az ország. Megemlít egy történetet Zimbabwéből, ahol azóta nincsenek javítva telefonpóznak, amióta elüldözték a fehéreket. És ahol telefon nincs, ott a gazdaságok és egyéb termelőegységek is halálra vannak ítélve.

Kucsera: Megerősíti mindkét elméletet: van ahol elüldöztek még a pénz ellenére is, néhol meg alázattal, vagy örömmel fogadták. Valamint hozzáteszi, hogy csak az tudja átérezni az FT lényegét, aki járt már Afrikában.

Tvrtko: Tovább viszi Kucsera utolsó mondatát: ha Magyarország lakosságát ráraknánk egy charter gépre és két hétre kiküldenénk, akkor mindjárt mindenkinek megváltozna arról a véleménye, hogy mi a legnagyobb problémája. Rájönnénk, hogy a mi problémáink nagy része luxusprobléma. „A világ legnagyobb igazságtalansága az a mondat, hogy minden ember egyenlőnek születik.”

Györgyi: Beszámol arról, hogy az FT logóhoz kellő FO minősítést a környező uniós országok adják a termékeknek, és ezek általában bioüzletekben, nagyobb áruházláncok polcain található meg, valamint van egy külön ezzel foglalkozó netoldal is (a kézművestermék sajnos csak elvétve találhatóak).

Frei: Miután kiderül, hogy újságírók is vannak a rendezvényen kifejti, hogy ő nagyon jó dolognak tartja az FT-t, rendkívül fontos is, csak vannak hibái és nem ártana egy lépéssel továbbvinni (a már említett elmélet irányába - a szerk.) A kritikájához hozzátoldja, hogy manapság egyenesen FT logo özön van, hígul a piac. „Már 74 fajta dolog létezik”, amiért lelkiismeretünk számára fontos megvenni az adott kávét: nem vágtak ki miatta őserdőt, nem zavarták el a madarakat, fekete embereket normálisan dolgoztatnak, nem környezetkárosító műtrágyát használnak stb. A vásárló meg nem győzi kapkodni a fejét, hisz neki fontos az erdő, a madár, a föld, és az ember is...

Tvrtko: A lényeg az, hogy a vásárló jól érzi magát az ilyen vásárlással, hisz ő segített azzal hogy megvette a terméket.

Mivel abban a jólelkű, fogyasztói társadalmoban élünk, amelyben a saját lelkiismeretünk fontosabb másoknál, így a dolog még működhet is.