Radu Berceanu közlekedési miniszter szerint a válság hatására leállíthatják az észak-erdélyi autópálya építését. A miniszter egyszer azt mondja, hogy nincs rá pénz, másszor azt, hogy nem prioritás, ami inkább azt sugallja, hogy nincs akarat. Melyik igaz?

Persze mindenféle huzakodás volt az utóbbi években, s sajnos az a baj, hogy el van késve a kormány, kemény viták folytak az utóbbi években. Emiatt húzódott el a beindítás, s ez azt is jelentette, hogy kevesebb pénz állt rendelkezésre, mint amennyivel eredetileg számoltak. Úgy látom, hogy az észak-erdélyi autópályát meg fogják építeni, a szerződés szigorú, a román állam nem nagyon tud ebből kihátrálni. A lényeg, hogy erre az évre van egy 300 millió euró körüli összeg, amit az autópályára kívánnak fordítani, ez azonban valószínűleg nem lesz elég. Ami azonban a munkálatokat illeti, azok folytatódni fognak tovább.

A miniszter azt is nyilatkozta, hogy leállnak, két évig pereskedne, s veszítenek 60-70 millió eurót - ami viszont még mindig kevesebb, mint amennyit az építkezés folytatásával gombolnának le a román államról. Berceanu hozzátette, hogy autópályát fognak építeni, csak máshol.

A miniszternek azzal kéne foglalkozni, hogy az egyetlen autópálya-építés, amely már beindult, – s 2009-ben legalább 50-60 kilométert át fognak adni – az az észak-erdélyi autópálya. Azt kellene támogatnia, aminek már van látszatja. A miniszter csak nyilatkozik…

Már volt szó egy déli autópályáról, a negyedik páneurópai közlekedési folyosó részeként…

Azt is megépítik, csak le vannak maradva a tervezéssel. Pedig már jöhetne a pénz az Európai Uniótól.

Tehát nem kell komolyan venni a fenyegetőzéseit?

A miniszter valószínűleg a Bechtel felé próbál egy kicsit bekeményíteni.

Mi a véleménye azokról az informális hangokról, amelyek szerint már sok euró eltűnt az autópálya körüli forgatagban?

Egyelőre nem tudok ilyen jellegű hivatalos, pénzköltésekkel kapcsolatos kérdőjelekről. Azonban ez itt Románia, a korlátlan lehetőségek országa.

A költségvetésre áttérve: az RMDSZ elutasította a törvény megszavazását. Miért tartják rossznak a büdzsét?

A költségvetés rossz, rosszul van összeállítva. Kevesebb pénz jut az önkormányzatoknak, irreális alapokra épült, mert 4 lejes árfolyammal számol, s már most 4,2 lej az euró. Nagyon kis deficittel számolnak, ami nem lesz tartható.

Vajon ha a parlamenti többség megszavazza a Szövetség módosító javaslatait, akkor nem lett volna túlságosan megterhelő az államnak ebben a válsághelyzetben? Gondolok például a megemelt nyugdíjra.

Úgy meg lehetett volna oldani, hogy máshova kerüljön kevesebb pénz. A nyugdíjasoknak egyébként nem kértünk mást, mint ami benne van a törvényben. Törvényileg szabályozott az, hogy mennyivel kell emelni a nyugdíjpontot. Az emelés ennél kisebb mértékű volt, s ezt nehezményeztük.

Az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatban is elégedetlen volt az RMDSZ. Milyen módon képzelték el a finanszírozás módosítást?

Több lehetőség is van erre. Azonban azt kell látni, hogy az önkormányzatok a tavalyihoz képest 52-55 százalékot kaptak a visszaosztott pénzekből. Ez részben infrastruktúra-fejlesztésre, részben az intézmények finanszírozására szánt összegről van szó. Ez gyakorlatilag megbénítja a tevékenységüket, ez sokkal kevesebb pénz, mint a tavalyi összeg.

Kolozs, illetve Bihar megye a legnagyobb befizetők között van, míg a visszaosztáskor a sor végén kullognak. Kinéz a lehetőség arra, hogy ez a helyzet változzon?

Van egy bizonyos visszaosztási rendszer, amely nem mindig kedvez a nagyobb befizetőknek. Ennek az a lényege, hogy legyen egy bizonyos kiegyensúlyozottság a tehetősebb és a kevésbé tehetős megyék között. Ezzel mi nem értünk egyet, de még nem tudtuk megváltoztatni.

Tovább maradva az önkormányzatoknál: most, hogy a kormányzati kommunikációs csatornák nem állnak a Szövetség rendelkezésére, miben változik az képviselőtestületek és az RMDSZ viszonya?

Megnő az önkormányzatok szerepe, s reméljük, hogy valamilyen befolyásunk lesz a kormányzati partnerekre. Tárgyalunk velük, múlt héten három miniszter járt Székelyföldön, ezen a héten újabb három érkezik, hogy több pénz jusson a régióba. Figyelünk mi a többi régióra is, s igyekszünk elérni, hogy ne pártszimpátia alapján juttasson a kormány támogatásokat.

Megfelelően ki van építve az RMDSZ kapcsolatrendszere ahhoz, hogy ezt az alternatív kommunikációs csatornát fenntartsa?

Ez eddig is megvolt. Miniszterként is a kollegáimmal egyértelműen szorosan tartották a kapcsolatot az önkormányzatokkal. Onnan tudjuk meg a leghitelesebben, hogy melyek gondokat kell legsürgősebben megoldani.

Az Ön által említett miniszteri látogatásokon kívül járt Székelyföldön még az államelnök is. Az egész kampányszagúnak tűnik. Biztos, hogy lesz ezeknek foganatja?

Kiderül, mert ha kampányszaga van, akkor az csak az elnökválasztásra vonatkozhat. Az európai parlamenti választásokról nem tudnak sok szavazatot elvinni – ez eddig is bebizonyosodott. Az államelnök megválasztására viszont igen, sőt, lehet, hogy igen fontos lesz a végkimenetel szempontjából. Nem olyan régen azonban a székely céloknak ellentétesen nyilvánult meg az elnök...

Új önkormányzatokért felelős alelnöke van az RMDSZ-nek. Milyen feladattal bízták meg Porcsalmi Bálintot?

Ő az ügyvezető elnökségen belül tartja a kapcsolatot a helyhatóságokkal. Vannak önkormányzati konferenciáink, országos szinten régióink, s van egy konzultatív testület, Borboly Csaba elnökletével. A feladat az, hogy szorosabbra kell fogni az RMDSZ és a helyhatóságok közötti viszonyt.