A kormány felkészült

A kormány azt javasolja, hogy a jövőben az országgyűlési képviselők száma 199 fő legyen, szűnjön meg a jelenlegi kétszavazatos (pártlistás és egyéni képviselői), azaz vegyes rendszer. Az előterjesztés szerint a választópolgárok egy területi - fővárosi vagy megyei - pártlistára szavazhatnának, egyéni választókerületi jelöltre nem.

A törvénymódosítás rögzíti: a 199 országgyűlési képviselőből 176 képviselőt területi listákon választanának meg, 23-at pedig a töredékszavazatok arányában osztanának ki a pártok országos listái között.

Területi listát az a párt állíthatna, amely megszerezte az adott területi választókerületben megszerezhető mandátumok számának ötszázszorosával megegyező számú választópolgár ajánlását. Az országos lista állításának szabályai és a közös lista állításának lehetősége megmaradna, megszűnne - az eddig soha nem használt - kapcsolt lista.

Érvényben maradna a jelenlegi 5 százalékos parlamentbe jutási küszöb.
Az indoklásból kiderül, hogy az egyfordulós választási rendszer logikájának megfelelően, az országgyűlési egyéni választókerületek és az időközi választás megszűnésével összhangban a megszűnne az érvényességi, illetve eredményességi küszöb.

A kormány számításai szerint a "kisebb parlament" évente 4 milliárd forintos megtakarítást jelentene, az egyfordulós választási rendszer pedig négyévente további 4,1 milliárd forinttal kisebb költséget.

A kabinet javaslata, az SZDSZ és az MDF szintén a "kisebb parlamentet" célzó, három változatban is benyújtott elképzelése közül az úgynevezett "B/1"-hez közelít leginkább. Ám míg annak alapján egyetlen országos listáról kerülhetnének be a képviselők a parlamentbe, a kormány tervei szerint megmaradnának a területi listák, és országos listát továbbra is az a párt állíthatna, amely legalább hét területi listával rendelkezik.