Újabb lelkiismereti szavazás

Havasiné Orbán Mária hétfői meghallgatásán a frakció többségére nem tett jó benyomást - indokolták a képviselők.

Szerintük a jelölt nem felel meg annak az elvárásnak, hogy az LB elnökének tekintélyes személynek kell lennie.

Hozzátették: akadt olyan képviselői is, akit meggyőzött Havasiné hétfői meghallgatása.
Az MSZP-frakció jövő hétfőn dönt arról, hogy az aznapi parlamenti szavazáson minként voksol a főbírójelöltről.

A Fidesz, a KDNP, az SZDSZ és az MDF már döntött a jelölt támogatásáról.
Havasiné Orbán Mária MSZP-frakció általi meghallgatása után újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy írásban előre feltett, szakmai jellegű kérdésekre kellett válaszolnia. A szocialista frakció többek között azt kérdezte, hogyan erősítené a jogegységet, miért hangsúlyozza a bírák minősítésének fontosságát - sorolta a kérdéseket a jelölt.

Havasiné Orbán Mária decemberben a titkos szavazáson nem kapta meg a megválasztásához szükséges kétharmados többséget. Az Országgyűlés 203 igen, 152 nem és 9 érvénytelen szavazat mellett utasította el a jelöltet, akinek a megválasztáshoz 257 szavazatra lett volna szükség.

A decemberi szavazáson a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ és az MDF támogatta a jelöltet, míg a MSZP-frakció lelkiismereti szavazást rendelt el. A szocialisták kifogásolták a jelölt reformelképzeléseinek túl gyors menetét, illetve hiányolták Havasiné megfelelő tudományos hátterét.

A parlamenti szavazás után az államfő kemény szavakkal bírálta a döntést és az MSZP-t is: megmagyarázhatatlannak, felelőtlennek és kártékonynak nevezte, hogy a parlament nem választotta meg a főbírójelöltet. Sólyom László azt is kijelentette: "tűrhetetlen arra hivatkozni, hogy az illetőnek valamilyen távoli rokona a Fidesznél dolgozik".

A köztársasági elnök január 20-án ismételten őt jelölte a főbírói posztra. Az MSZP szerette volna elérni, ha az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ismét meghallgatja az államfő jelöltjét, de a testület fenntartotta decemberi álláspontját: 7:6 arányban támogatja Havasinét.

Havasiné Orbán Mária az államfő második jelöltje a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára, miután az első jelölt, Baka András, a strasbourgi emberi jogi bíróság korábbi magyar bírája májusban szintén nem kapta meg a szükséges kétharmados szavazattöbbséget. A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének, Lomnici Zoltánnak tavaly június végén járt le hatéves mandátuma.