250 éve történt meg a csoda

Az előadás témái között szerepel a máriabesnyői kegyszobor ábrázolása XVIII.-XX. századi szentképeken, a relikviát őrző kapucinus szerzetesrend máriabesnyői története, továbbá a Grassalkovich családról és a helyi búcsújárásról is hallhatnak az érdeklődők - tájékoztatott a plébános.

Elmondása szerint április 26-án jubileumi év kezdődik a kegyszobor megtalálásának 250. évfordulójához kötődően. Az ünnepi szentmisét Christoph Schönborn bécsi bíboros érsek mutatja be.

Június 28-án Máriabesnyőn a Kárpát-medencei magyarok búcsúját is megrendezik, augusztus 15-16-án pedig az úgynevezett Nagyboldogasszony főbúcsút tartják.
Gáspár István kitért arra, hogy szeptember 5-6-i Kisboldogasszony nagybúcsún a vasárnapi ünnepi nagymisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek tartja. A Nagyboldogasszony főbúcsún és a Kisboldogasszony nagybúcsún gyertyás körmenetet, majd virrasztást is tartanak - tette hozzá.

A máriabesnyői kegytemplom kis bazilika (basilica minor) rangra emelését tavaly szeptember 7-én hirdették ki. A cím odaítéléséről a Vatikán kongregációja - ami világi viszonylatban a minisztériumnak felel meg - döntött, az erről szóló pápai dekrétumot szentmise keretében hirdették ki.

A bazilika minornak különleges jogállása van, ami kiváltságokkal jár. Ezek a teljes búcsú (bűnbocsánat) elnyerésének lehetősége az illető templomban évente négyszer, a Szentszéket jelképező két kulcs ábrázolásának joga a bazilika zászlaján, pecsétjén és felszerelési tárgyain. Továbbá a bazilika plébánosa vörös szegélyű fekete papi viseletre jogosult, amelyet piros gombokkal és vörös fonállal kivarrt gomblyukakkal díszítenek, és a plébános credót mondhat minden olyan hétköznapi misén, ahol zarándokcsoport vagy népes hívő közösség jön össze.