Szabó Máté a médiában megjelent információk alapján kérte fel az eset kivizsgálására az ügyészséget. Mint az MTI-hez eljuttatott közleményben olvasható, az ombudsman előzetes bejelentés nélkül helyszíni vizsgálatokat kezd a büntetés-végrehajtási intézményekben, továbbá egyeztetést kezdeményez a büntetés-végrehajtás országos parancsnokával, jogvédő szervezetekkel és egyházakkal.

A Sonline.hu pénteken azt írta: gyanús körülmények között meghalt egy, a kaposvári börtönben fogva tartott rab. A Katonai Ügyészség nyomozást indított az ügyben halált okozó testi sértés gyanúja miatt.

A Somogy megyei portál információja szerint a férfit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba, ahol kómába esett, majd meghalt. A hírek szerint a férfi súlyos cukorbeteg volt, rosszul lett, és elesett, úgy keletkeztek a sérülései. A lap szerint azonban olyan szóbeszéd is szárnyra kapott, hogy az áldozaton egyértelműen bántalmazás nyomai voltak.

A hírportál információja szerint a német-magyar kettős állampolgár holttestét már haza is szállították, a család kérésére ott temetik el. A Katonai Ügyészség szóvivője és a büntetés-végrehajtási intézet vezetője nem nyilatkozik a nyomozás lezárultáig.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az esettel kapcsolatban megdöbbenését fejezte ki és figyelmeztetett: a szabadságvesztés büntetés végrehajtása nem érintheti a fogvatartottak alapvető szabadságjogainak, így emberi méltóságuk, az élethez és az emberséges bánásmódhoz való jogaik érvényesülését.

Mint írta, a jogállamiság és a demokratikus jogelvek megkövetelik, hogy a szabadságvesztés végrehajtása humánus, oktató-nevelő, a társadalomba visszavezető jellegű legyen. Ezzel szemben gyanús halálesetek utalnak arra, hogy Magyarország börtöneiben elterjedt az erőszak a fogvatartottak között és a büntetés-végrehajtási személyzet bizonyos csoportjainál is, ami ellen a jogállami ellenőrzés részeként a lehető leghatározottabban fel kell lépni - mutatott rá.

A közlemény kitér arra is, hogy Magyarország (szemben például Lengyelországgal és Szlovéniával) még nem fogadta el az ENSZ kínzással és a megalázó bánásmóddal szembeni egyezményének azt az opcionális kiegészítését, ami "független nemzeti ellenőrző mechanizmus felállítását és jelentések készítését, vizsgálatok elvégzését írja elő" főként a büntetés-végrehajtásban, de minden bentlakásos, szabadságkorlátozó intézményben is, köztük a pszichiátriai intézetben, menekülttáborban és nevelőotthonban.

Az ombudsman 2007-ben többször felhívta a kormányzat figyelmét arra, hogy szükséges lenne előkészíteni a független ellenőrző mechanizmus bevezetését, amelyben - több uniós tagállam gyakorlatának megfelelően - az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is szerepet vállalna. A Külügyminisztérium elvi egyetértését fejezte ki, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól az országgyűlési biztos "nem kapott világos választ" - olvasható a dokumentumban.

A hivatal közölte azt is: az ombudsman várja azok jelentkezését, akiket 1989. október 23-át követően büntetés-végrehajtási intézetben (elsődlegesen az ott dolgozók részéről) kínoztak, vagy megalázó bánásmód áldozataivá váltak. A sértettek panaszaikat (akár név nélkül is) az ombudsmani hivatalnál terjeszthetik elő szóban, írásban, vagy elektronikus úton.

Szabó Máté azt kéri, hogy az érintettek akkor is tegyenek panaszt, ha a sérelem nem bizonyítható, mert ügyük így is jelzésértékű lehet a büntetés-végrehajtásban tervezett, előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatok számára.