Demszky: nem kell új rendszerváltás!

A főpolgármester szerint ezért ma új kiegyezésre van szükség, mégpedig minél előbb.
A liberális politikus úgy fogalmazott, ha nem tudunk kiegyezni, tönkreteszi az országot a bizalmatlanság és az abból fakadó egyre mélyebb gyűlölet. Miközben a kordonon kívüli tüntetők füttyökkel és bekiabálásokkal próbálták megzavarni beszédét, kijelentette: politikai és gazdasági válság idején különösen igaz, hogy nem gyűlölködésre, hanem szolidaritásra van szükség.

Demszky Gábor annak a véleményének is hangot adott, hogy nincs szükség új rendszerváltásra, mert nem az 1989-es szolidáris piaci demokratikus fordulat, hanem az attól való eltérés a bajok gyökere.

A főpolgármester ezért azt javasolta, hogy a reformkori és a 48-as elődöket követve az ország térjen vissza az érdemi reformok és a társadalmi szolidaritás útjára, és kössön új kiegyezést.

A főváros vezetője azt mondta, hogy március 15-ét mindig megünnepeltük, akkor is, ha idegen hatalom igája alatt nyögtünk, de azóta is megünnepeljük, mióta szabad, független ország vagyunk. Hozzátette: most megint bajban vagyunk, de most is megünnepeljük. Megjegyezte, hogy a beszédével egy időben a Hősök terén gárdisták masíroznak, és megpróbálják kisajátítani az ünnepet, de ők akkor is itt vannak a Március 15. téren, mert március 15. az egész magyarság és az európai Magyarország legnagyobb ünnepe.

Ekkor a kordonon kívül tüntetőket megkérte, hogy próbálják meg végighallgatni beszédét, és a végén nyilvánítsanak véleményt, mert ha gyűlölködve uszítanak, akkor az az ünnep méltóságát és az országról alkotott képet rontja.
Demszky Gábor azt mondta, ő is sokszor állt a barikád másik oldalán a diktatúra évtizedeiben, de ők békésen, nyugodtan és erőszakmentesen adtak hangot véleményüknek.

A politikus kitért arra is, hogy most megint magunknak kell áldozatot hoznunk, hogy legyőzzük a gazdasági válságot, amelybe részben önhibánkból, részben azon kívül kerültünk. Azt mondta, erről őszintén kell beszélni, és bátran cselekedni, hogy megelőzzük a még nagyobb bajt. Hozzátette: vannak, akik kiút helyett bűnbakot keresnek, és azt mondják, hogy a munkanélküliek, a szociális támogatásra szorulók, a rasszisták szerint pedig a zsidók és a cigányok miatt került az ország nehéz helyzetbe.

Megjegyezte: mások pedig azzal ámítanak, hogy az áldozatvállalás elkerülhető, ők nem létező csodaszert kínálnak, de ha rájuk hallgatunk, akkor egy-két év múlva ezerszer többet veszítünk mindannyian.

1848-ra utalva azt mondta, az akkori reformjavaslatok a teljes magyar gazdasági és politikai rendszer átalakítását jelentették, és áldozatot kértek mindenkitől. Hozzátette: a kor egymással is vitatkozó politikai ellenfelei mégis megegyezésre jutottak az alapvető változások fő irányában.

Véleménye szerint március 15-e mai üzenete tehát az, hogy lépni kell, mégpedig azonnal, ezért mindenképpen és a legsürgetőbben alapvető reformokat kell életbe léptetni a gazdaságban, a közigazgatásban és a szociálpolitikában. Mint mondta, olyan reformokat, amilyeneket a Reformszövetség javasol, amelyeket különböző politikai meggyőződésű emberek, köztük a Horn- és az Orbán-kormány legkiválóbb volt miniszterei készítettek.

Demszky Gábor kitért arra, hogy az ezredfordulón elakadtak a gazdasági és társadalmi reformok, és ma súlyos gazdasági, bizalmi és morális válság alakult ki Magyarországon. Véleménye szerint az egymás iránti bizalmatlanság talán többet árt, mint a pénzügyi válság.

A zuhogó esőben tartott megemlékezés résztvevői egyperces néma főhajtással tisztelegtek a veszprémi és a tatárszentgyörgyi áldozatok emléke előtt. Az ünnepségen koszorút helyezett el Petőfi Sándor szobránál Mandur László, az Országgyűlés alelnöke, Demszky Gábor főpolgármester, Ikvai-Szabó Imre, Hagyó Miklós és Horváth Csaba főpolgármester-helyettesek.

A megemlékezésen többek között részt vett Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke, Gusztos Péter frakcióvezető-helyettes, John Emese, az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője és Szent-Iványi István, a liberálisok EP-képviselője.