Az allergiáról nem is olyan régen már írtunk egy cikket, hogy miként lehet védekezni ellene. Most azonban egy szakértő segítségét is kikértük, Dr. Lantos Ákos, tüdőgyógyász, onkológus szakorvosét, hogy segítsen nekünk választ találni a kialakulással, és a védekezéssel kapcsolatban.

Mitől alakulhat ki az allergia?

Az allergia kialakulása úgy tűnik egyelőre nem tisztázott. Az allergiára való hajlam, az atópia öröklődik és egyes allergénekkel való ismételt találkozása, létrehozza az allergiát, amikor már tünetek is vannak.

Vannak különböző teóriák. Epidemiológiai (betegség előfordulási, gyakorisági) vizsgálatok kapcsán például a német egyesülés után, a volt NSZK területén kétszer nagyobb volt a pozitív bőrpróbájú gyerekek aránya, mint az NDK-ban. Azzal magyarázták, hogy nyugaton rövidebb ideig szoptattak az anyák, többet dohányoztak illetve a kipufogó gázokból származó nitrogén oxidok koncentrációja magasabb volt.

A kipufogógáznak kitett parlagfű pollenjének allergén koncentrációja magasabb, mint az átlagos növényé. A füst tovább erősíti az allergiás légúti tünetekben az allergén hatását.
Van még a ”higiénia teória” miszerint a civilizáció fejlődésével egyes sejtek, és mechanizmusok a baktériumok és férgek elleni küzdelem helyett más feladatot keresnek maguknak, és ebből a tévedésből születik meg az allergia.

Cikkekben szintén szerepel, hogy a tanyán felnőtt, egyéves korukban, tehénistállóban megforduló gyerekeknél kevesebb volt az allergiás, de ezeknek a dolgoknak jelenleg nincs gyakorlati konzekvenciája. Ezzel szemben a szoptatásnak, dohányzásnak, illetve a kinti és benti nitrogénoxid-mentes levegőnek, a nyitott, kémény nélküli fűtőberendezéseknek viszont van jelentősége, nem is kicsi.

Ezekkel szemben, egy-két tanulmányban beszámolnak olyan talajbaktériumokról, és speciális bélflórákról, amelyeknek védő szerepe van.

A leggyakrabban allergiát kiváltó növények, és állatok

Az allergének gyakorisága országonként eltérő lehet. Nálunk pollen allergiában a következő a gyakorisági sorrend: parlagfű, pázsitfűfélék, poratka, lisztatka, üröm. Étel allergia esetén a tej vezet, majd őt követi sorban a tojás, a búzaliszt, és a szója. Állatokat tekintve első a macska, utána a tengerimalac, a kutya, a ló, és az egyéb hobbi állat. Utolsók a madarak.

Nem igaz azaz állítás, mely szerint, ha allergiásak vagyunk, mondjuk a macskára, akkor sok időt kell eltölteni a társaságában, mert akkor enyhülni fognak a tünetek. Erre nincsen szakirodalmiadat, hobbiállatnak ilyenkor a hal, vagy a hüllő a javasolt, a szőrős állat semmiképpen sem.

Érdekes, mert Amerikában az amerikai mogyoró(vaj) áll az ételallergia képzeletbeli lista első helyén, míg a déli országokban a csótány fordul elő allergénként.

Hiretelen allergia? De miért?

Dr. Lantos Ákos elmondta, hogy neki sem volt 43 éves koráig parlagfű allergiája (rhinoconjunctivitis), a Prick tesztje is negatív volt, de utána mégis kialakult nála ez a betegség. Vérrokonai közül csak a húga szenved parlagfű allergiától, a felmenői közül senkinek sem volt ilyenje. Ezt igazából nem lehet tudni, hogy miért van, a fentebb felsorolt indokok lehetnek a kiváltó okok.

Az allergiát jelenleg az úgynevezett hyposzenzibilizációval, ami egy immunterápia, lehet kezelni, amivel csökkenthető az érzékenység. Alkalmazható kötőhártya-gyulladással járó allergiás nátha esetén, és esetleg asthmában is, de ezt az Egyesült Királyságban nem engedélyezik.

Megoldás?

Másik megoldás, hogy hetente növekvő dózisú allergént adunk be magunkban injekció által, de lehetséges cseppeket is szedni, amiket a nyelv alá kell becsepegtetni. Ezek a kezelések akár hónapokig is eltarthatnak.

Az előzőhöz intenzívosztályos kórházi háttér kell, és hetente több időt is rá kell szánni a beavatkozásra. Az utóbbi egyszerű, de az OEP nem támogatja és az első év költsége egy évre százezer forint körül van. Ahogy hatni kezd, természetes a tünetek is csökkennek, illetve a gyógyszerek adagja is csökken. Három éven át javasolják az orvosok, de az ára miatt kevesen vállalják be ezt a kezelést.

Az allergia általában kellemetlen, rontja az életminőséget, de többnyire azért jól kezelhető tünetileg. Az alkalmazott gyógyszerek (antihistaminok) némelyike elálmosíthat bennünket, de egyéb veszélyes mellékhatással viszont nem kell számolni.

A darázs vagy méhméreg allergiánál a hyposzenzibilizációs terápia indokolt és hatékony is. Saját használatra adrenalin tartalmú injekciós szerelék áll a betegek rendelkezésére.

Dr. Lantos Ákos szerint van megoldás, még ha kicsit borsos is az ára. Ha erősek a tüneteink mindenképp érdemes orvoshoz fordulni, mert hosszútávón jól járhatunk ezekkel a kezelésekkel.