A következő áldozat: Szerbia
A gazdasági válság miatt Ukrajna után újabb szomszédunk került súlyos helyzetbe. Ezúttal Szerbia vezetői könyörögnek segélyért az Nemzetközi Valutalapnak. Ez az egyetlen esélyük arra, hogy az országuk túlélje a nehéz időszakot.
2009. március 19. csütörtök 12:29 - Kesjár Norbert
Hétfőn kezdődtek meg
a legújabb tárgyalások, melyek célja, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) újabb hitelcsomagot nyújtson Szerbiának. A korábbinál sokkal nagyobb pénzügyi támogatás létfontosságú lenne a balkáni ország számára, hiszen csak így kerülhetnék el a még súlyosabb válságot.
Miért kell a szerbeknek az IMF pénze?
Már kaptak pénzt
Szerbiának január 16-án az IMF igazgatótanácsa 520 millió dollár készenléti keretet
hagyott jóvá 15 hónapra a makrogazdasági és a pénzügyi stabilitás támogatására. Ez az összeg jelenleg is rendelkezésre áll, mert a szerb kormány abból a mai napig sem használt fel semmit.
forrás: mti.
Szerbiának az elmúlt hónapokban leapadtak a devizatartalékai és drasztikusan megugrott a központi költségvetés hiánya.
A támogatást elsősorban az ország külső finanszírozási helyzete teszi szükségessé. A folyó fizetési mérleg hiánya tavaly a GDP 18 százalékára duzzadt az egy évvel korábbi 13 százalékról. Idén 5,5 milliárd euró, ezen belül az első negyedévben 1,74 milliárd euró külföldi adósság fizetése válik esedékessé, ami főként a magánszektort terheli.
A forrásra másodsorban a dinár stabilitásának biztosítása céljából van szükség. A nemzetközi válság kitörését követően ugyanis a szerbek több mint egymilliárd eurót vettek ki a megtakarítási számláikról, aminek következtében rövid idő alatt 25 százalékot zuhant a nemzeti fizetőeszköz (a dinár) euróhoz rögzített árfolyama.
Eközben a devizatartalékok 8 milliárd dollárra apadtak korábbi mintegy 9 milliárdról.
Mindezek miatt a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő arra figyelmeztetett, hogy Szerbia jelenlegi hitelbesorolása tovább romolhat, amely esetben már a magas befektetői kockázatot jelző kategóriába kerülhet.
Pénz kell, de sürgősen!
Nem mindenki ért egyet
Radovan Jelasics, a szerb jegybank elnöke, a tárgyalódelegáció egyik vezetője az egyik tekintélyes brit gazdasági újságnak adott interjújában figyelmeztetett: „a válság sújtotta közép- és kelet-európai országoknak nem szabad túlságos mértékben a nemzetközi szervezetek, köztük az IMF és az EU pénzügyi támogatására támaszkodniuk, ehelyett a belső gazdasági reformokra kell koncentrálniuk”. Jelasics ezzel a kijelentésével nemcsak saját korábbi nyilatkozatával került szembe (amely szerint az országnak feltétlen szüksége van a nemzetközi segítségre), de a belgrádi kormány törekvéseivel is. Elemzők szerint azért tette ezt a jegybankelnök, mert tart attól, hogy a szükséges belső reformok elmaradnak.
forrás: Financial Times.
A belgrádi kormány a héten kezdődő tárgyalásokon a
korábban jelzettnél sokkal nagyobb, mintegy 3 milliárd euró összegű hitelről szeretne megállapodni az IMF-fel. A szerbek számítása szerint ez az összeg kiváltaná a korábban már jóváhagyott 520 millió dolláros készenléti hitelt.
„Arra számítunk, hogy erre az évre 2 milliárd eurót, a jövő évvel együtt összesen 3 milliárd eurót hagynak jóvá a számunkra. Az új hitelmegállapodás a korábban kötött hitelszerződés helyébe lépne és a kölcsön azonnal lehívható lenne, azt a devizatartalék biztosítására, illetve a dinár stabilizálására fordítanának” – nyilatkozta Mladjan Gyinkics gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettes.
A szerb kabinet reméli, az IMF a tárgyalások során belemegy abba, hogy az idei évre vonatkozó GDP-arányos költségvetési hiány a januárban kikötött 1,75 százaléknál nagyobb, 3 százalékos lehessen.
Gyinkics szerint ez korrekt lenne, mert a büdzsé alakításánál alkalmazkodni kell az új realitásokhoz. Márpedig a körülmények az utóbbi néhány hónapban drasztikusan megváltoztak – és ezek a változások nagyban rontottak az ország helyzetén.
Az ipari termelés januárban 17,1 százalékot zuhant, az export, az import és a külföldi tőkebeáramlás is egyaránt csökkent, továbbá visszaestek a költségvetési bevételek, az infláció pedig ismét két számjegyű, 10,7 százalékos lett.
Mindezen jelentések ismeretében a szerb kormány gyorsan lépett: a válság kirobbanása előtt várt 6 százalékról 0,5-1 százalékra csökkentette a gazdaság idei várható növekedésére vonatkozó előrejelzését.
A szerb ajánlat
A szerb kormány – jelentősen átértékelve korábbi álláspontját – az IMF-metőövért cserébe szigorú költségvetési megszorításokra is hajlandó.
Befagyasztanák például az állami alkalmazottak bérét és létszámát, s nem oldanák fel a nyugdíjnövelésre tavaly novemberben bevezetett tilalmat. Az állami bérek mindhárom szinten (tehát országos, területi és önkormányzati szinten is) másfél éven keresztül változatlanok maradnának, s létszámstopot is elrendelnének az állami intézményeknél.
Ezt pedig olyan szigorúnak tervezik, hogy a nyugdíjba vonulók pótlására se lehessen felvenni új alkalmazottakat.
A tervezett intézkedések tehát igen drasztikusak, de lehet, hogy még így sem elegendőek ahhoz, hogy megnyissák az IMF pénztárcáját.
A Valutaalap küldöttei ugyanis meglehetősen pesszimisták és a szerb kormánynál sokkal komorabbnak látja a balkáni ország helyzetét. Nem hiszik, hogy Szerbiának az idén sikerül GDP-növekedést elérnie, sőt a nemzetközi szakemberek úgy gondolják, hogy komoly visszaeséstől kell tartani (szerintük az idei GDP értéke akár 3-5 milliárd euróval is kevesebb lehet, mint a tavalyi eredmény).
A jelenleg is tartó tárgyalásokon a szerbek által elérni kívánt célt Mladjan Gyinkics miniszterelnök-helyettes, volt pénzügyminiszter fogalmazta meg a legplasztikusabban: „az idei legfőbb cél a túlélés”.
