Mint Baán László elmondta, a kiállítás illeszkedik a múzeum azon sorozatába, amely a XIX. század végének kiemelkedő alkotóit mutatja be, így nem véletlen, hogy Alfons Mucha műveivel egy időben a francia szimbolista Gustave Moreau időszaki tárlatát is megtekintheti a látogató. A cseh művész gyönyörű nőalakjai nemcsak saját magukat, hanem általában valamilyen fogalmat, életérzést is megszemélyesítenek - utalt a tárlat címére.

A főigazgató emlékeztetett: a cseh festő az előző századforduló egyik legismertebb művészének számít elsősorban műfajteremtő plakátjainak köszönhetően; jellegzetes vonalvezetése, dekorációs technikája, színvilága alapján már kortársai "style Mucháról" beszéltek.

"Plakátjaival a kölnitől a szeszesitalokig mindent el lehetett adni" - utalt az alkotó korabeli népszerűségére, hozzátéve: Mucha művészete a mai napig elbűvöli a közönséget, talán elsősorban a hölgyeket.

A Csehország európai uniós elnökségéhez kötődő tárlat jelentőségét mutatja, hogy ez lesz a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) hivatalos nyitóeseménye - emelte ki Baán László.

Mint Marta Sylvestrová kurátor elmondta, a kiállítás az általa vezetett brnói Morva Galéria és a Szépművészeti Múzeum közös vállalkozásaként jött létre, melyhez csatlakozott a prágai Iparművészeti Múzeum és a szintén prágai Mucha Foundation is. "Már a csehországi gyűjtemények anyagából nagyon komoly kiállítást lehetett volna összeállítani, de ezt kiegészítettük további fotográfiákkal, rajzokkal és pasztellekkel is" - árulta el.

A kurátor kiemelte: a tárlat hangsúlya elsősorban Mucha 1895 és 1902 közötti párizsi időszakán van, mikor plakátművészetével a festő örökre beírta magát az egyetemes művészettörténetbe, de a kiállítás felét elfoglaló párizsi anyag mellett természetesen helyet kaptak az Egyesült Államokban és Csehországban készült művek is.

Petr Stembera, a tárlat társkurátora hozzátette: Alfons Muchának már 1895-ben volt kiállítása Budapesten, a Műcsarnokban. Ekkor az elhozott mintegy 250 munka közül csak egy turisztikai plakát kelt el, melyet a látogatók most a Szépművészeti Múzeum állandó kiállításának részeként tekinthetnek meg.

A nő dicsérete címet kapott tárlat hat részben mutatja be a festő életművét. A Femme Fatale című szakasz a kor leghíresebb színésznője, Sarah Bernhardt számára készített színházi plakátokat vonultatja fel: a Gismonda, a Médea és művésznőt ábrázoló többi alkotása tette híressé Muchát a francia fővárosban.

Az 1890-es évek közepétől a festő számtalan reklámplakátot is tervezett, melyek központi figurája többnyire egy-egy nőalak volt. Ezen alkotások közül is kiemelkedik a JOB cigarettapapír és a La Trappistine ital plakátja. Mucha otthoni dekorációs célokra is készített gazdagon díszített, sokszorosítható műveket, így máig híres sorozatokat többek között a napszakokról, virágokról, drágakövekről vagy a művészetekről.

A festő kevéssé ismert oldalát mutatják be részben Toulouse-Lautrec által inspirált rajzai és pasztelljei, melyek pesszimista hangulata arra utal, azok a Hét főbűn című sorozathoz készültek.

Hazatérése után Mucha már csak kivételes esetekben készített plakátokat, figyelme a pánszlávizmus felé fordult. A tárlaton nyomon követhető, miként alakította ki saját ikonográfiáját Slavia című monumentális sorozatához a cseh nemzeti hagyományokból és a szláv nőalakok általa megfigyelt jellegzetességeiből.

Az 1910-es évektől Mucha a plakátművészetben szinte csak nemzeti és jótékonysági célú megrendeléseket vállalt el, a kiállítás ezek mellett bemutatja azonban egyetlen cseh színházi plakátját, a Hyacinta hercegnőt is, melyen a Sarah Bernhardt-ra való emlékezés keveredik a nemzeti motívumokkal.

A Szépművészeti Múzeum időszaki tárlata június 7-ig tekinthető meg.