A konstruktív bizalmatlansági indítvány szabályait 1990-ben rögzítették az alkotmányban. Az alaptörvény kimondja, hogy a képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.

Az alkotmány kommentárja szerint a jogintézmény lényege "egy negatív mozzanat (a bizalommegvonás a miniszterelnöktől) és egy pozitív mozzanat (az indítványozók konszenzusa az új miniszterelnök-jelölt személyét illetően) együttes megnyilvánulása. A tagadásban jelentkező konstruktivitás a folyamatos kormányzás garanciáját jelenti. A kormányválság, a köztársasági elnök beavatkozása (a parlament feloszlatása) nélkül megoldódik".

A bizalmatlansági indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani. Ha az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni - olvasható a Házszabályban.
A rendelkezés alapján bizalmatlansági indítványt nem kell kiadni bizottsági előkészítésre, az indítványhoz nem lehet módosító javaslatot sem benyújtani.

A Házszabály szerint ha a kormány a miniszterelnök útján azt javasolja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen, a javaslatot az Országgyűlés ülésén szóban is elő lehet terjeszteni, legkésőbb a benyújtott előterjesztés egésze feletti zárószavazás megkezdése előtt.