Az ország 1.5 milliós arab etnikumú lakossága szinte egyöntetűen titulálta az Umm al-Fahm-i felvonulást provokációnak, melyre még hetekkel korábban - hosszas vita után - az izraeli legfelsőbb bíróság adott engedélyt, ám a rendőrség többször elhalasztatta, biztonsági okokra hivatkozva. A délelőtt 10-kor kezdődő megmozdulás 100 jobboldali aktivistájának épségére 2500 rohamrendőr vigyázott, mialatt izraeli zászlókat lengetve vonultak végig a város külterületein.

A helyszín rettenetes történelme

Az 1985-ben várossá nyilvánított Umm al-Fahm Izrael haifai körzetében található, több mint 43 ezer lakosának túlnyomó többsége arab. A települést többen csak az izraeli-arab érzékenység fellegvárának tartják, ’99-óta tucatnyi tüntetés került itt megrendezésre az izraeli kormányok politikája miatt. A 2001-es második intifáda leverése során 3 – a BBC szerint 13 – helyi lakos vesztette életét és legalább száz másik súlyosan megsebesült. Az egész országban nincs még egy olyan palesztin többségű falucska vagy város, ahol az izraeli-palesztin feszültségek ennyire átéltek és mindennaposak lenének, mint itt.

A város közigazgatási területén kívül, éppen egy kődobásnyira húzódik az Izraelt Ciszjordániától elválasztó 700 kilométer hosszú, 12 méter magas biztonsági betonfal. Az izraeli oldalra szorult Umm al-Fahm a fal elkészülte előtt a Jordán túlpartjáról az országba özönlő terroristák főhadiszállása és nyilvános átjáró háza volt, ahonnan könnyűszerrel lehetett az izraeli célpontokra ugrani. A város volt polgármesterét 6 évvel ezelőtt tartóztatták le, miután bebizonyosodott, hogy sokmillió dollárt folyósított a Hámásznak.

A vizsgabiztos

Talán már első olvasásra sem tűnik az Umm al-Fahm makulátlanul együttműködésre késznek és mindenféle egészségtelen hangulattól mentesnek, ám mégis, az Itamar Ben-Gvir vezette parányi szélsőjobbos csoportosulásnak éppen itt támadt kedve izraeli zászlókat lengetve föl-alá masírozgatni. Az ötlet még évekkel ezelőtt pattant ki a radikális agyakból: azt szerették volna kipróbálni, hogy végig lehet-e problémamentesen vonulni Izrael bármelyik utcáján úgy, hogy közben az illető a nemzet lobogóját tartja maga előtt.

A jelenleg is zajló választásokon a harmadik legerősebb izraeli pártnak bizonyuló, Avigdor Lieberman vezette szélsőjobboldali Izrael Béjténu szerint az államra legnagyobb veszélyt jelentő arab kisebbségnek alanyi szintű hűségesküt kellene letennie. A HVG megkeresésére Lieberman kifejtette: „Ezzel elsősorban azt kívánjuk tesztelni, ki ellenzi, és ki támogatja a terrort (…). Egy állam igényt tarthat állampolgárai lojalitására”. Az interjúban elhangzott az is, hogy azok számára, akik nem hajlandók hűségesküt tenni semmiféle büntetéssel nem kell számolniuk, ám a lojálisak kedvezményekben fognak részesülni. Egy Béjténu által szponzorált TV szpot ezzel a záró képpel fejeződik be: ha nincs lojalitás, nincs állampolgárság.

Rendőrteszt

A Haaretz értesülései szerint eddig 28 sebesültről érkezett jelentés, közülük 14 rendőr. Maga a szélsőjobboldali felvonulás 45 perc alatt véget ért, ám a vele párhuzamosan kialakuló erőszakos tüntetés majdnem délig eltartott. David Cohen, rendőrségi megbízott csak így értékelte a délelőtt történteket: „Ma reggel 2500 rendőr vonult fel, hogy biztosítsa egy demokratikus lehetőség létezését Izrael államán belül”. Nyilatkozata kísértetiesen összecseng Itamar Ben-Gvir hétfőn tett kijelentésével, mely szerint: „Ha a felvonulást meghiusítanák, az csak annak lenne a jele, hogy a rendőri erők megbuktak”. A szélsőjobb eszerint nem csak a arab lakosság nemzeti lelkületét akarta tesztelni, de az állam végrehajtóerejének hatékonyságát is. David Cohen sem akart petrezselymet árulni ott, ahol ilyen szépen táncba állt a palesztin ara is.

A gyorsan szerveződő felvonulás-ellenes tüntetésen az arab lakosság mellett sok baloldali izraeli törvényhozó is képviseltette magát. A Meretz-es Ilan Ghilon például akkor sérült meg, amikor a rendőrök a tömegoszlatás végett könnygáz-gránátot lőttek a tumultusba. Az események igazából csak akkor fajultak el, amikor három, rendőrökkel dulakodó arabot letartóztattak. Ezt követően a hatóságok felszólították a be nem jelentett palesztin ellentüntetés résztvevőit, hogy hagyják el a területet.

Arabteszt

Khaled Hamdan sejk, a város polgármestere hétfőn sajtótájékoztatót tartott, ahol bejelentette: a lakosság mindent meg fog tenni, hogy megakadályozza a szélsőjobboldali felvonulás városba jutását. „Nem akarunk összecsapást, nem tervezünk semmiféle konfrontálódást, sem a felvonulókkal, sem a rendőrséggel. Álláspontunk szerint, csupán az útjukat fogjuk állni a testünkkel, teljesen csendes és békés módon”.

Csütörtökön Umm al-Fahm 12 általános- és 7 középiskolájában szünetelt a tanítás, a kormányirodákban reggel nem vették fel a munkát és az utcai üzletek sem nyitottak ki. Mindenki a maga módján tüntetett a jobboldali megmozdulás ellen. A Hadash izraeli-arab párt vezetője, Afu Aghbaria felszólította baloldali kollégáit, hogy csatlakozzanak a délelőtti tiltakozásokhoz. Ez az a párt egyébként, melyet Lieberman évek óta be akar tiltatni.

A délelőtt történt kődobálós elhajlás az eredetileg tervezettektől szomorú következményekkel járhat az egész közösség számára. Ha sikerült volna a felháborodott tömeget a passzív ellenállásban megtartani, Umm al-Fahm egyértelműen letáncolta volna a felkérő Ben-Gvir-t a parkettről. Az izraeli-arab lakosság pont a legkritikusabb pillanatban nem volt képes önmérsékletet tanúsítani. Ha lojalitásuk hiánya nem is, a politikai balekségük egyértelműen bizonyítást nyert.