Nagy Sándor, az MME 28. számú, dombóvári csoportjának vezetője az MTI-nek elmondta, hogy áprilisban javítják és cserélik a ládákat, májusban ellenőrzik a sikeres fészekfoglalásokat, júliusban pedig gyűrűzik a már röpképes fiókákat.

A ládák kihelyezésére azért van szükség, mert az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaszorult az a tér, ahol a gyöngybagoly költhet. Mára a faj egyedei javarészt templomtornyokban fordulnak elő, az egyházi épületeken azonban a felújítások során lezárták a röpnyílásokat, amelyeket ismét meg kellett nyitni számukra.

Az MME tagjai Tolna megyében 47 templomban kísérik figyelemmel a gyöngybaglyokat és gondozzák a költőládákat. Az elmúlt 15 évben 900 fióka repült ki a Tolna megyei költőhelyekről, és 600 egyedet gyűrűztek meg - mondta el Nagy Sándor.
A gyöngybagoly olykor március végétől, leggyakrabban azonban április közepétől költ, és van augusztustól egy másodköltési időszaka is.

Az állományról pontos információk nincsenek, számuk jelenleg nem lehet több 1500-1700 párnál. Egy-egy kemény télen akár az állomány 80 százaléka is elpusztul. Nagy Sándor szerint idén nem csökkent jelentősen az állomány.

A gyöngybagoly (Tyto alba) fokozottan védett madárfaj, egy egyed
természetvédelmi értéke 100 ezer forint. Európa-szerte a csökkenő állományú fajok közé tartozik, mert költőhelyei jelentősen megfogyatkoztak.