A BTM közleménye szerint két nő és hat férfi csontvázát találták meg, gyermektemetkezés nem került elő. A férfi sírok majd mindegyikéből vaskés került elő, de voltak nyílhegyek és a tegez szájánál használt díszített csontlapocskák is.
Az egyik női sírban két karperecet is találtak, a leglátványosabb ékszer a másikból női sírból került elő: egy ezüstből készült, aranyozott, kéttagú, alul szív alakú csüngővel ellátott veret, amellyel a női inget díszítették.

A temetőben talált embermaradványok vizsgálatát Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának antropológusa végezte. Vizsgálatai szerint az itt eltemetett eleink magasak voltak. Az egyik középkorú férfi 165 centiméteres méretét leszámítva a férfiak mind magasabb voltak 170 centiméternél. A két nő közül az egyik 166, a másik pedig 168 centiméter magas lehetett. A koponyáik europid vonásokat mutattak és - egy kivételével - rövid és széles agykoponya jellemezte azokat.

A csontmaradványokon több, nem halálos patológiai elváltozást, harci életmódra utaló sérülést lehetett megfigyelni. Az egyik férfi koponyalékelésen esett át.

Bencze Zoltán ásatásvezető régész rendkívül fontosnak nevezte az MTI-nek, hogy a sírok megelőző feltárás során kerültek napvilágra. "Általában a honfoglalás kori temetők bányászat, vezetékfektetés során kerül elő. Sok esetben a leletek egy részét is elhordják, mire értesítik a régészeket, már csak a maradékokból lehet valamilyen következtetéseket levonni" - mondta.

A honfoglalás korra vonatkozóan, mivel ábrázolások nem maradtak fenn, az adatokat, így például a viseletre, a régészet szolgáltatja. "Nagyon fontos, hogy hol kerülnek elő, milyen ruhadarabokhoz tartoztak az egyes tárgytípusok, azok alapján tudjuk rekonstruálni a viseletet. Fontos, hogy pontosan dokumentálják a sírokat. Itt az a szerencsés eset állt elő, hogy megelőző feltárás során kerültek elő" - emelte ki a régész.

Mint kifejtette, az is furcsa, hogy nem kerültek elő gyermeksírok, holott a családi temetkezések a gyermekek sírját is magában foglalta. Lehet, hogy az esetleg sekélyebbre ásott gyereksírokat a korábbi mezőgazdasági munkák semmisítették meg, erre utalhat az is, hogy a feltárt sírok közül kettő részben bolygatott volt, de előfordulhat, hogy arrébb még voltak további eltemettettek, akik nem estek bele a nyomvonalba.

A honfoglalás korában az volt az általános, hogy 10-15-20 méterre egy másik sírsor is volt.

A leletekkel kapcsolatban Bencze Zoltán elmondta, hogy a karperecek bronzból készültek. Érdekességként kiemelte, hogy ebből a temetkezésből is látszik a karperecek kettős funkciója, a nők nemcsak a csuklójukon díszként viselték, hanem az alkaron, hogy a ruhaujj leszorítására is alkalmazták.

"A honfoglaló kori magyarok jellegzetes felsőruházata a bő ujjú kaftán volt mind a férfiak, mind a nők esetében. A karperecek egyik funkciója az volt, hogy leszorítsák a kaftánujjat. A nőknél a kaftánt még díszes veretekkel is ékesítették" - közöltemagasabb volt az ásatásvezető, hozzátéve, hogy az elhunyt alkarján talált karperec sima volt, míg a másik sodort.

A másik női sírban talált csüngős veret elég jellegzetes honfoglalás kori női dísz, az ing nyakán viselték, s már több ilyen is előkerült. Az ezüst, aranyozott kivitelezés viszont ritkább, rangos valakire utal. "A kéttagú csüngőt egykoron szalagra erősítették, majd felvarrták a ruhára. Nyilvánvaló, hogy ha a ruhát ki kellett mosni, le lehetett fejteni a díszt, majd visszavarrni a tiszta ingre. A bőrszalag maradványait mi is meg tudtuk figyelni" - mondta Bencze Zoltán.