A világ 20 leggazdagabb országának vezetői egy 1 billiárd dolláros segélycsomagban és több, a korábbiaknál jóval szigorúbb gazdasági szabályozásban egyeztek meg. Az amerikai elnök példátlan lépéseknek nevezte a történteket, melyeknek előbb-utóbb csillapítaniuk kell a világszerte tapasztalható pénzügyi krízist, melyre 80 éve nem volt példa.

Obama különösen szigorú biztonsági intézkedések közepette indul Strasbourgba, ahol francia és német vezetőkkel fog tanácskozni, még a hétvégi NATO csúcs előtt. A helyszíneket több tízezer rendőr és katona fogja biztosítani, Strasbourgban egy hete folyamatosak a kisebb tüntetések, a hatóságok a hangulat radikalizálódásával számolnak.

Megtriplázzák az IMF költségvetését

Gordon Brown, a brit miniszterelnök a konferencián ígéretet tett az adóparadicsomok ügyeinek felülvizsgálatára, és azok mielőbbi megszüntetésére. „A régi washingtoni konszenzusnak egyszer és mindenkorra vége, a mai nappal új egyezményt állítottunk fel, hogy újból lehetővé válhasson a gyarapodás, hogy munkahelyeket biztosítsunk, és hogy megakadályozzuk a jelenlegi krízis megismétlődését” – fogalmazott záróbeszédében.

„Az IMF és más intézmények számra hozzáférhető, további 1 billiárd (1000 milliárd) dolláros forrásban állapodtunk meg” – mondta Brown, majd a záró kommünikében egy, az IMF-nek közvetlenül nyújtandó 500 milliárd dolláros csomaggal, 750 milliárdra bővítették a monetáris alapot, melyeket a krízis által sújtott, különösen szegény országok megsegítésére lehet majd felhasználni.

A kicsik hangja

A világ GDP-jének 80 százalékát adó 20 ország vezetői, a konferencián elutasították a protekcionizmus minden formáját, mellyel szerintük a krízist csak elmélyíteni lehet semmint megoldani. Barack Obama emellett elmondta, az összegyűlt nemzetek azokat a szegény országokat is képviselik, melyek csak még nehezebb helyzetbe kerültek a világgazdasági válság következtében, ám saját hangjuk nincs a G20-on belül.

„Az is az én feladataim közé tartozik, hogy Amerikát annak a felismerésére jutassam, hogy az ő sorsa, a világ sorsának a része, ha a szegényebb országokat elhanyagoljuk, nem csak magunkat fosztjuk ki… de a kétségbeesés erőszakot szülhet, majd az erőszak a mi irányunkba fordulhat” – fogalmazott Obama.

Ésszel és pénzzel



Nicolas Sarkozy, francia elnök elmondta, a csúcstalálkozón hozott konklúziók „többek voltak, mint amire számítottunk”. A vezető hetekkel korábban bejelentette, hogy a francia delegáció idő előtt ki fog vonulni a tárgyalásokról, amennyiben nem születik tiltó határozat az adóparadicsomok ügyében. „A G20 országok a nemzetközi pénzügyek mélyreható reformjának ügyében hoztak döntést. Immáron jegyzett tény, hogy a korábbi szabályozás csődje volt a krízis egyik indító oka” – mondta Sarkozy.

Angela Merkel, német kancellár Obamánál jóval hűvösebben kommentálta a konferencia vívmányait, „majdnem történelminek” értékelve azt. Már a konferencia előtt is voltak arra utaló jelek, hogy a megjelenő tagok eltérően fognak vélekedni arról, hogyan lehetne a gazdaságot kihúzni a recesszióból. Az amerikai és a brit fél korábban is abban látta a megoldást, hogy még több pénzt kell pumpálni a pénzügyi rendszerbe, ami arra bátoríthatja a bankokat, hogy hitelezzenek többet ügyfeleiknek, majd azok még többet tudnak költeni árukra és szolgáltatásokra. A konferencia így valóban az ő szájízüknek megfelelően sült el.

A franciák és németek álláspontja viszont az volt, hogy inkább fiskális ösztönzésre van szükség, a nemzetközi pénzügyi rendszerbe szigorúbb és több szabályozást kell beépíteni. Az öreg kontinens az elven szeretett volna változtatni, míg Amerika és Nagy-Britannia jobbára csak a mennyiségen. A zárónyilatkozat mégis zömében egyhangú elfogadtatásra talált, lévén hogy kellő hangsúly került a fiskális és a financiális módosításokra egyaránt. Dominique Strauss-Kahn, az IMF főnöke is nagyon meg volt elégedve az elmúlt 2-3 nap fejleményeivel, a megegyezést „a valaha volt legszervezettebb ösztönzésnek” nevezte.