Európa idegen érdekek szolgálatában
Csehország vágya adott, már ami az amerikai rakétaelhárító rendszer telepítésére vonatkozik. A cseh kormányválság adott. Az USA visszakozása a telepítésről adott – volt. Észak-Korea áthúzta a terveket.
2009. április 7. kedd 11:02 - Kőrösi Viktor Dávid
Kellemetlen szájíz
Április 5-én Csehországba látogatott
Barack Obama amerikai elnök, akit nem fogadtak maradéktalanul kellemes szájízzel. Ennek előzménye, hogy az amerikai elnök beiktatása óta több olyan kijelentést tett, amely szerint kétséges a Lengyelországba és Csehországba telepítendő rakétapajzs szükségessége. Egy ideig úgy festett, hogy a lengyel és cseh politikusok várakozásai dugába dőlnek, hiszen március elején kiszivárgott egy titkos levél a New York Times hathatós közreműködésével.
Ebben a hírek szerint az állt, hogy Obama alkut ajánlott Dmitrij Medvegyev orosz elnöknek, hogy amennyiben Oroszország abbahagyja Irán támogatását, akkor bizonyosan nem épül meg Kelet-Közép-Európai rakétapajzs. Az Egyesült Államok Afganisztán és Irak után tehát Oroszországot új irányból próbálja körbevenni – legalább is így vélekedtek az orosz politikusok, ennek megfelelően a rakétapajzs ötlete ellen először tiltakozással, másodszor retorzióval (Moszkva a kalinyingrádi térségbe szándékozik rakétákat telepíteni) léptek fel. Egy rövid ideig tehát úgy tűnt, hogy a „rakétaválság” ilyen módon megoldódni látszik – tűnt így mindaddig, amíg az orosz elnök közölte: nincs szó semmilyen megállapodásról, a dolgok mennek a saját maguk megszokott útján.
Politika igen, társadalom nem
A vasárnapi prágai csúcsig azonban nem lehetett egyértelműen tudni, hogy mi fog történni, ezért cseh és lengyel politikusok nagy várakozással tekintettek a tárgyalások elé. Nem titkolták, hogy végleges választ várnak, hogy mi lesz. Azóta már nagy valószínűséggel lehet, amelybe belejátszott az is, hogy Észak-Korea közben ellőtte az első
nagy hatótávolságú rakétáját. Az USA elnöke ettől „megijedve” be is jelentette, hogy meg kell épülnie a rakétapajzsnak. Így mindenki felszabadulhat, csak a semleges – főleg európai – államok nem. Mindez ugyanis azt is jelenti, hogy Oroszország válaszként rakétákat fog telepíteni európai határaihoz.
A cseh társadalom többsége elutasítja az amerikai pajzsot, a politikai elit azonban az orosz befolyás kiegyensúlyozására szerette volna felhasználni az amerikai beavatkozást. A Topolánek-kormány ezzel csak annyit ért el, hogy Moszkva rájuk fogja irányítja nukleáris fegyvereit (a kalinyingrádi rakétatelepítésen kívül).
A látszat csal?
Afganisztánt és Irakot az amerikai nemzetbiztonságra hivatkozva túl sok késlekedés nélkül rohanta le az amerikai hadsereg, ezért a kelet-közép-európai rakétatelepítés inkább egy ténylegesen oroszellenes lépésnek tűnik, amihez felhasználják az Európai Uniót, illetve az uniós tagállamokat is.
Ezen túl úgy látszik, hogy az Egyesül Államok ügyesen játszik a világ közvéleményével: a Bush-kormányzat militáns politikája után jött Obama, aki elbizonytalanodott az amerikai érdekek Európába telepítés kapcsán, azonban Észak-Korea miatt végül mégis muszáj lesz neki meglépni a telepítést. A látszat persze csalhat, s könnyen gondolhatunk olyat, hogy Obama is pontosan tudta, hogy meg lesz építve a rakétapajzs, csak futni kellett két kört a látszat kedvéért.