Megmutatkozott, hogy a féregnőstények a partnerek odavonzásához használják a világítást, méghozzá figyelemreméltó pontossággal. A fényorgia tetőpontja mindig egy vagy két nappal előzte meg az aktuális félholdat, 30-40 perccel napnyugta után.

A látványosság 20-30 percig tart: a nőnemű férgek először zöldes nyálkát bocsátanak ki a vízbe, ezt kicsit később csírasejtjeik követik. A fény odavonzza a hímivarú férgeket, amelyek ezután leadják a saját csírasejtjeiket, és ezzel készen is vannak az utódok.

A nyálka kémiai tulajdonságai bámulatra méltóak. A világítás még mínusz 20 fokon is működik - mutatták ki a kutatók laboratóriumi körülmények között. A melegítést 40 fokig bírta az anyag szerkezete. Érdekes, hogy akkor is végbemegy a világítóreakció, ha nincs a környezetben oxigén.

Egyértelműen megmutatkozott, hogy a párkeresésen kívül is bevetik világítóképességüket a férgecskék. A fiatal állatok, amelyek épp csak elérték a fél-egy milliméteres nagyságot, szintén alkalmazzák, a kutatók szerint a lehetséges támadóik elkergetésére. A fényreakció ekkor nem váladékképződés formájában nyilvánul meg, hanem rövid villámlásokban a férgen belül.

A kutatók azt írják, hogy még nem tudták megfejteni a világítás pontos kémiai részleteit a tűzférgeknél. Nyilvánvalóan fontos szerepet tölt be azonban egy különleges fotoprotein. Hatásmechanizmusa mindenesetre eltér attól, amelyet Osamu Shimomura Nobel-díjas kémikus írt le medúzák esetében, bár ott szintén fotoprotein játssza a kulcsszerepet.