Megszületett a várva várt Élelmiszer Termékpálya Kódex, közismertebbe nevén az Etikai Kódex. A létrejöttével kapcsolatban a legfontosabb azt leszögezni, hogy ilyen a világon sehol nincs, az Etikai Kódex ezért úttörő a maga nemében.

Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az aláírás után ezt ki is hangsúlyozta, mondván, jellegét tekintve vannak hasonlók, ám olyan, amiben az élelmiszer termékpálya minden résztvevője jelen van, nincs. Példa értékű lehet ez a dokumentum a külföld számára is.

Mindenki vállalt valamit

Annak, hogy a rendszer minden szereplője aláírta a Kódexet, azért van külön jelentősége, mert csak így lehet valóban elérni azt, hogy a magyar termékek 80 százalékban foglalják el a polcokat. Mert hiába lenne ez leírva, ha mondjuk az alapanyag termelők ezt nem tudják biztosítani, hiába írják le a kereskedelmi láncok számára, hogy helyezzék előtérbe a magyar árukat, ha ehhez nincs megfelelő mennyiségű és minőségű termék. Az aláírással azonban mindenki kötelezettséget vállalt arra, hogy a Kódex fent említett előírásait betartja.

Ezek után tehát számíthatunk arra, hogy a nagy, kereskedelmi áruházláncokban is megjelennek a Magyarországon készült termékek, a hazai alapanyagokból előállított élelmiszerek. Mindez kiváló minőségben fog a vásárlók a rendelkezésére állni. Ezért a Kódex egyik alapvető célja, hogy a Magyarországon vásárló tömegeknek a legjobb minőségű élelmiszert tudja nyújtani a termelőtől a kerekedőig.

Marad azért külföldi is

A Kódex első ránézésre a külföldi termékek ellen irányulhat, ám lényeges leszögezni, hogy ez nem célja. Csupán arról van szó, hogy a termékpálya szereplői egyfajta magatartásforma mellett tettek hitet. Lesz ezek után is külföldi élelmiszer, hogy a választék minél szélesebb legyen.

A hazai piac az uniós csatlakozás után erősen megrendült, hiszen hatalmas mennyiségű élelmiszer áramlott az országba. A Kódex aláírásával minden szereplő egy egészségesebb arányt szeretne kialakítani. Ezzel az aláírók nemcsak az egészségünket, de a hazai mezőgazdaságot is támogatják.

Az egészségvédelem

A 80 százalékos arányszám mellet számtalan fontos pontja van a Kódexnek, mely nem kapott kellő nyilvánosságot. Ezek közül az egyik a termékeken való korrekt alapanyag feltüntetés. Eddig számtalan olyan áruval találkoztak a minőségellenőrök, mely átverte a vásárlót, és a megtévesztéssel akár egészségi károkat is okozott a fogyasztónak. A mostani összefogás eredménye nem csak az lesz, hogy ezek lecsökkennek, hanem ha megjelenik egy ilyen (körön kívüli) termék, egységesen tud fellépni ellene minden aláíró.

Persze fontos tudni, ez nem jogszabály, hanem egy erkölcsileg vállalt magatartás, aminek következménye „csupán” a sajtóban való lejáratás lehet, de pénzügyi, jogi következménye nincs.



Mi a magyar?

A legnehezebben megfogható, de legfontosabb pontja a kódexnek a magyar áruk meghatározásának kérdése volt. Ezt végül három pontba szedték.

1.Azok a termékek, amik a termelőtől közvetlenül a polcokra kerülnek (dinnye, alma, paradicsom stb.) elvárás, hogy Magyarországon megtermelt legyen.
2. Az egykomponensű termékeknél, melyeknél jól elhatárolható, hogy mi az a komponens, szintén elvárás, hogy ez az összetevő hazánkban kerüljön előállításra (pl. tej.)
3. A több komponens esetében (kolbász, szalámi, konzervek stb.) elvárás, hogy a végtermék Magyarországon készüljön és az alapanyagok közt legyen magyar.

Ha gubanc van

Ha a Kódex szabályait valaki megsérti, írásbeli bejelentést lehet tenni a „Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Élelmiszer Termékpálya Etikai Bizottság, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.” postacímre vagy valamely aláíró szakmai és érdekképviseleti szervezetnek címezve.

Egészében véve az Etikai Kódex aláírása sikertörténetnek mondható, hiszen az ugyan elképzelhető, hogy a Kódex bevezetése után kis mértékben megemelkednek az árak, ám az egészségügyi haszna, azaz hogy jóval biztonságosabb és egészségesebb élelmiszer kerül a polcokra, mindezt kompenzálja.