Az uralkodó elidegeníthetetlen joga

Thaiföldet nagyjából nyolcszáz éves történelme folyamán leginkább Sziám néven ismerték, és csak 1942-ben vette fel a jelenlegi nevét (mely egyaránt eredhet a szabadság szóból, és a Taj nép nevéből). A jelenlegi uralkodócsalád 1782-től ül a trónon, így túlélte az 1932-es vértelen, alkotmányos monarchiává való átalakulást. Sajnos 1992-ig katonai puccsok váltották egymást, de utána 2006 ig demokratikus kormányok következtek - mindegyik érintetlenül hagyva az uralkodót. Megjegyezendő, hogy Thaiföld volt az egyetlen délkelet-ázsiai ország - remek diplomáciai manőverezésük révén - amely soha nem vált nyugat-európai nagyhatalom gyarmatává.

Az ország felépítése leginkább Angliához hasonlít kétkamarás törvényhozása, és uralkodói családja révén. A jelenlegi uralkodónak, Bhumibol Aduljadezs királynak nagyjából ugyanaz a feladat mint az angol királynőnek - presztízskérdésekről dönteni, érdemeket kiosztani, szentesíteni a miniszterelnököket és védeni az ország vallását (itt nem anglikán, hanem az egyik legősibb buddhista irányzat). Azonban itt az uralkodónak nem tilos tekintélyét rendkívül fontos ügyekben latba vetnie - az ő segítségével érték el például 1992-ben a demokratikus választásokat.

Ön kinek drukkol?

A thaiföldi tüntetések - köztük a mostani, és nagy port vert, Bangkok városát megbénító egyaránt - arról nevezetesek, hogy a tüntetők mindegyike egyfajta színű ruházatba öltözik, amitől egy idő után olyanná válhat az egész, mint egy focimeccs. Jelenleg a pirosak - vagyis Thakszin Csinavat csapata - és a sárgák - Aphiszit Vetcsacsiva válogatottja - váltják egymást az utcákon, attól függően épp melyikük elnöke van hatalmon. Az egész három éve kezdődött.

2006-ban ugyanis katonai puccs döntötte meg Thakszin elnökségét - vélhetőleg azért, mert a lecsúszott és vidéki népességet támogatta, szembe ment a pénzemberekkel, a politikai elittel, és néha még a királyi családdal is (egyesek szerint a királyi főtanácsadó áll az akció hátterében). A telekommunikációval foglakozó milliárdos ellen minden esetre korrupció volt a vád, amiket 2008-ban ejtettek is ellene (a köztes időszakban Angliában tartózkodott).

A hatalom 2008 elején visszakerült a néphez, aki Szamak Szuntharavetet választotta, de ő korrupciós botrányokba keveredett, így szeptember 9-én távozott is posztjából, pártját pedig feloszlatták. Csakhogy az abból kivált új kezdeményezés adta a legújabb miniszterelnököt is, Aphiszit Vetcsacsivat(pénzemberek, nagypolgárság, katonaság támogatja őt), aki a pirosok szerint nem legitim, mivel nem a nép választotta, és különben is benne volt az előző korrupt rendszerben - így ők új választásokat akarnak.

Egy fontos csúcs

Egy nagyon fontos csúcsot, a tavalyról mostanra halasztott a Délkelet-Ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) csúcstalálkozóját tartják mától vasárnapig az országban - pontosabban Pattayaban, egy Bankoktól 150 kilométerre lévő nyaralóvárosban - amit a pirosak ki is használnak arra, hogy ügyükre felhívják a figyelmüket (bár maga a tüntetés szerdán kezdődött, mintegy 100.000 ember részvételével).

A kormányfő hiába próbálkozott azzal, hogy mára szabadnapot hirdetett, a tömeget csak mérsékelni tudta: bankokban mintegy ötezer fő tüntetett némi taxisblokáddal megspékelve, a szálloda előtt pedig ezren várakoztak. Bár a gyenge rendőri védelmet simán áttörték, de komolyabb erőszak nem történt, és békében arrébb is vonultak, miután levelüket átadták. Bár azt megígérték: hétfőtől újrakezdik, és addig nem távoznak, amíg a nép nem választhat, legyen az eredmény bármi is (az eset a thai tőzsdét is megrendítette).

Közben az AESAN (Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám) valamint Kína, Japán, Dél-Korea, India, Ausztrália és Új-Zéland állam és/vagy kormányfői arról próbálnak meg tanakodni, hogy miként tegyenek együtt a világválság ellen - a G20 ötleteit is felhasználva.

Már korábban szó volt az egységes valutapajzs kiépítésétől, hogy védve legyenek a spekulánsok támadásaitól, de téma a kereskedelem, az élelmiszer és energiaellátás, valamint a katasztrófa-megelőzés is. Ám nem szerepel a helyi politikába való beleszólás, a demokrácia, vagy a futball a témapontok között, így nagy valószínűséggel a tüntetők akciója nem marad más, mint figyelemfelhívás.