A növekedés tavaly szeptember óta tart, az akkori és a korábbi, jobb időkben is szokásos évi 14-15 százalékos ütemekről.
A kínai kormány ősszel közel 600 milliárd dollárt érő programot hirdetett, főleg infrastrukturális beruházásokra, a belső fogyasztás ösztönzésére.
Kína exportja márciusban 17,1 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban, a februári, 21,5 százalékos éves visszaesés után. Februárhoz képest viszont általánosan javult a helyzet: az export meredeken, 32,8 százalékkal nőtt februárhoz képest összehasonlítható alapon, vagyis kiszűrve a több márciusi munkanap hatását. A behozatal ugyanígy számolva 14 százalékkal bővült egy hónap alatt.
Pekingi elemzők szerint a javulás februárhoz képest a kereskedelemfinanszírozás növekvő teljesítményét és ennek hatására a külpiaci kereslet valamelyes gyarapodását jelzi, leszámítva az Egyesült Államokat. Mindazonáltal éves összehasonlításban még exportcsökkenés várható legalább három-hat hónapon át.
Kínában a kormány legalább 8 százalékos növekedést tart szükségesnek a társadalmi feszültséggel fenyegető, 20 milliósra növekedett munkanélküliség enyhítéséhez.
A Világbank a múlt hónapban 7,5 százalékról 6,5 százalékra csökkentette a kínai gazdaság - a világon a nagyságra harmadik - idei növekedésére szóló előrejelzését. Kína hazai összterméke (GDP) tavaly 9 százalékkal, 2007-ben 13 százalékkal bővült.
