Roszz sors vár a felvidéki magyarokra?

A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) javaslatát, hogy a törvény megvitatását szakítsák meg, a többség elutasította. Az előterjesztő, az oktatási minisztérium a törvény szigorításának szükségességét annak egyre gyakoribb megsértésével és figyelmen kívül hagyásával indokolta. Amennyiben a törvény életbe lép, megsértéséért akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható.

Az MKP képviselői szerint a módosított államnyelvtörvény egyebek között ellentétes a Szlovákia által is elfogadott európai kisebbségi és regionális nyelvi chartával. Marek Madaric oktatási miniszter a vitában azonban ismét azt állította, hogy a megszigorított államnyelvtörvény a kisebbségi nyelvhasználatot nem fogja érinteni. Ezt mondta márciusban Szili Katalinnak Pavol Paska szlovák házelnök is.

A módosított jogszabály szerint egyebek között engedélyezik a kisebbségi nyelvek használatát azokban a szociális és egészségügyi intézményekben, amelyek olyan településen működnek, ahol a kisebbségi lakosok aránya eléri az összlakosság 20 százalékát. Minden párt és szervezet alapszabályzatát, más hivatalos iratait államnyelven kell elkészíteni. A más nyelvű változatnak tartalmilag egyeznie kell a dokumentum szlovák nyelvű szövegével.

Az emlékműveken, emléktáblákon a szöveget először szlovákul kell feltüntetni, csak azután következhet a más nyelvű szöveg. A községi rádiók a vegyesen lakott területeken először államnyelven, majd a kisebbség nyelvén szólalhatnak meg. Minden nyilvános írásos közlést - legyen szó plakátról, hirdetőtábláról, múzeumi katalógusról, mozi- és színházprogramról - először államnyelven kell feltüntetni.

Amennyiben a parlament véglegesen megszavazza, a szigorított államnyelvtörvény augusztus elsején lép életbe.