Rosszul érzik magukat a szlovákiai magyarok

"Több politikus komoly tévedése az a tézis is, hogy aki jogokat követel, annak tudnia kell, hogy az állammal szemben kötelességei is vannak. Érdekes, hogy az így megfogalmazott felhívás mindig csak a magyaroknak és a romáknak van címezve" - jegyzi meg a szerző.

A politikai erkölcs szintjének lesüllyedésének másik jele: a vezető politikusok a kassai rendőrök romaellenes viselkedését azzal próbálják részben mentegetni, hogy tolvajokról és visszaeső bűnözőkről van szó. Ráadásul olyan esetben amelyben messziről látni a rasszista indítékot. Ezt a hatóságok valószínűleg megpróbálják majd kizárni, de nehezen hihető, hogy a rendőrök hasonlóan viselkedtek volna a bűnöző fehér gyerekekkel szemben is.

Az elnökválasztási kampány során is nemzetiség szerint megosztották a választókat. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) megkérdőjelezte, hogy a magyar választók szavazatai egyenértékűek a szlovákokéval. "Az a tény, hogy a vezető alkotmányos tényezők nem voltak hajlandók azonnal és saját akaratukból elvszerűen elítélni az SNS kampányát és elhatárolódni tőle, a politikai erkölcs mélyre süllyedésének a jele az országban" - szögezi le Petőcz.

A demokratikus elit felelőssége abban van, hogy a forradalom óta eltelt húsz év alatt sem voltak képesek egyértelműen állást foglalni a nemzeti és nemzetiségi kérdésben. És nemcsak a nemzeti kisebbségek kérdésében, hanem azoknak a szlovákoknak az ügyében sem, akik számbeli kisebbségként élnek Dél-Szlovákiában. Egyszerű kimondani, hogy északon azért választják az SNS-t, mert élő magyart még sosem láttak, de azt már nehezebb megérteni, hogy miért van az SNS-nek ugyanilyen, sőt nagyobb támogatottsága a dél-szlovákiai szlovákok körében is.

"A probléma gyökere a kisebbségi helyzetben van. A kisebbségben élő magyarok, akárcsak a szlovákok, nem érzik magukat biztonságban. Nem azért, mert konkrét fenyegetést éreznének a másik oldaltól, hanem azért, mert nincsenek olyan intézmények és mechanizmusok, amelyek segítségével hatékonyan érvényesíteni tudnák legitim érdekeiket" - állítja Petőcz.

Szerinte az úgynevezett demokratikus elit alábecsülte ezeket a mechanizmusokat, s feladta a multikulturális társadalom kiépítését is. A szlovákok és a magyarok, a fehérek és a romák nem képesek megérteni a másikat. A demokratikus elit pedig szüntelenül hangoztatja azt a frázist, hogy a többség és a kisebbség megérti egymást, csak néhány politikus szít mindkét oldalon feszültséget.

"Az állam felülről be tud avatkozni a Dél-Szlovákiában élő szlovákok érdekében, s ezt teszi is. Az amúgy is abszurd államnyelvtörvény megszigorításának is az az egyik célja, hogy megmutassa, ki az úr Szlovákiában. Ahogy a kulturális miniszter mondja: végre elérjük, hogy egy szlovák ne találhassa magát szembe olyan szöveggel, amelyet nem ért. Ugyanakkor a háromnegyedmillió magyar és roma egyre rosszabbul érzi magát ebben az országban, amelyet a sajátjának tekint. El kell viselniük az uszító kampányokat. Csak azért, mert ugyanazt akarják, mint a szlovákok: megőrizni nemzeti önazonosságukat, és az ország hasznos polgáraivá válni" - záródik az írás.