Elmondta: az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc idején Bem József felkérésére jelentette meg a lapot Veszely Károly katolikus pap. Az újság első száma 1849. április 16-án hagyta el a nyomdát Brassói Lap néven. Ezzel párhuzamosan román, illetve német nyelvű lap is megjelent: az egyik a főként havaselvéről menekült forradalmárok számára készült Espatriatul, a másik pedig a szászok számára kiadott Kronsta:dter Zeitung volt.

A magyar nyelvű kiadványnak akkor 18 száma jelent meg, majd a bevonuló orosz csapatok lefoglalták a nyomdát, Veszelyt letartóztatták, és átadták az osztrák hatóságoknak, akik halálra ítélték őt. Az ítéletet ugyan nem hajtották végre, mivel Veszely a klérus tagja volt - emlékeztetett Ambrus Attila, aki azt is elmondta, hogy Veszely később Kolozsvárott telepedett le, majd hitbuzgalmi folyóiratokat adott ki.

A Brassói Lap utóda már nem viselhette Veszely lapjának címét. Csak 1895-ben kaphatta vissza nevét, így ettől az évtől Brassói Lapok néven jelent meg egészen 1940-ig, amikor a hírhedt Vasgárda betiltotta megjelenését (a Vasgárda soviniszta, antiszemita és magyarellenes náci mozgalom volt Romániában).

A második világháború után Vörös Zászló, majd Új idő néven jelent meg a lap, eredeti nevét 1969-be kapta vissza.

Ambrus Attila hangsúlyozta, hogy a 160 év során a lap az erdélyi magyarság egyik jelentős szellemi műhelye volt, munkatársai az adott kor jelentős alkotói voltak. "Ma körülbelül negyvenezren olvassák a Brassói Lapokat" - mondta Ambrus Attila, megjegyezve, hogy a hetilapot Brassó megye mellett a Székelyföld magyar többségű megyéiben, vagyis Kovászna, Hargita és Maros megyében is sokan vásárolják, de előfizetői vannak világszerte.

Az évfordulót pénteken nagyszabású koncerttel ünnepelte a szerkesztőség a brassói magyarság körében. A színpadon az erdélyi Dancs Annamari mellett magyarországi sztárvendégek is felléptek, így Homonyik Sándor, Varga Miklós és Vikidál Gyula telt ház előtt koncertezett a brassói sportcsarnokban.

Szombat este a Brassó melletti, magyar többségű faluban Tatrangon a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) közgyűlésének záróakkordjaként adta át Ambrus Attila, a MÚRE elnöke és Hadnagy Miklós, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjának (MKK) igazgatója a Veszely Károly-díjat a szintén 1849-ben alapított, Kézdivásárhelyen megjelenő Székely Hírmondó hetilap szerkesztőségének, valamint a brassói magyar nyelvű televíziózás létrehozójának, Bálint Ferencnek.
A Veszely-díjat három évvel ezelőtt alapította a MÚRE az MKK kezdeményezésére és javaslatára, a kimagasló újságírói teljesítmény elismerésére.