Június 7-én választunk

Az Európai Parlament összetételéről 5 évente dönt a nagyközönség. Legutóbb erre 2004 nyarán volt precedens, legközelebb pedig másfél hónap múlva, június hetedikén lesz. Általános tapasztalat szerint az hazai parlamenti választásokhoz képes jóval alacsonyabb lesz a részvétel – ami persze érthető. Bár az eurobürokratáknak nem titkolt céljuk a választási részvétel növelése, ők maguk is mintha beletörődtek volna abba, hogy ez van…

A közvetlenül választott Európai Parlament immáron három évtizedes múltra tekint vissza, amely időszak egyik tanulsága, hogy az Európai Unió politikájától függetlenül kisebb a szavazási kedv. Ennek megfelelően az Európai Unió tagállamainak pártjai nagyobb belpolitikai kérdésekkel igyekeznek a kampányokat tematizálni. Magyarországon 2004-ben azzal kampányoltak, hogy nem dönt belpolitikai kérdésekről az európai parlamenti választás, holott talán még az ezzel kampányolók is tudták, hogy de, igen. Az egyik módja tehát az europarlamenti választások részvételének növelésére a belpolitikai kérdések „közösségiesítése”.

Megosztó választások

A szabad választások nem csak demokratikusak, de megosztóak is, ez utóbbi tulajdonság pedig – különösen, ha átpolitizált társadalomról beszélünk – mobilizál. A választások lényege az alternatíva állítása, ami van, akinek tetszik, s van olyan, akinek egy másik alternatíva a vonzóbb. A megoldás tehát világos: közösségi szinten is alternatívát kell állítani.

Ennek jegyében akasztott tengelyt az Európai Szocialisták Pártja (PES) az európai liberálisokkal az egészségügy, az energiaszektor, a postai szolgáltatások és a vasutak egységes piacra vitelével kapcsolatban. A szocialisták kérdéseire válaszként a liberálisok kommünikéjükben leírták: az egészségügy kérdésében a baloldallal ellentétben ők nem szimpla címzetteknek tekintik a betegeket, hanem fogyasztóknak, akik választékot, s a verseny által hatékonyabb egészségügyet szeretnének. Ezzel kapcsolatban azonban a baloldal nincs meggyőződve arról, hogy a liberális alternatíva garantálni tudja a hozzáférhetőséget és a szolgáltatások színvonalának javulását – írja az euractiv.com.

Egységes piac

A liberálisok politikájának alapját a piacok egységesítésnek célja vezérli. A határokon átnyúló együttműködés, a know-how tagállamok közötti megosztása, az áruk és szolgáltatások szabad áramlása létfontosságú ahhoz, hogy növekedjen az Európai Unió gazdasági versenyképessége, gazdasági növekedése, valamint új munkahelyek jöjjenek létre.

A szocialisták számára is létezik az egységes európai piacra vonatkozó igény, csak másként, a PES ugyanis jóval óvatosabban kezeli a szolgáltatások (egészségügy, energia) „egységesítését”. Ugyan az európai liberális frakció sem az egységes piacot tartja megváltónak, hanem az abban rejlő lehetőségeket, ők kevésbé óvatosak a szolgáltatási rendszerek átalakítását illetően.

Eszmevilágok között

Az Európai Parlament pártjai között úgy fest, hogy inkább az olyan kérdések kapnak teret a kampányban, amely szakpolitikai jellegük mellett kidomborítják az eszmevilágok közötti különbséget. Más kérdés, hogy ezek az erőfeszítések – legalábbis Magyarországon – alig kerülnek be a sajtóba, s ezen keresztül a köztudatba.

Ha ehhez csatlakoznak a belpolitikai témákkal kampányoló tagpártok, akkor valamivel tényleg magasabb lehet a részvétel a választásokon. Magyarországot illetően országos szinten 27 százalékos urnához járulási kedvvel számolt az Eurobarometer nevű európai közvélemény-kutató legutóbbi felmérésében (ami azért várhatóan meg fogja ütni a 30 százalékot). A mozgósításra tehát lesz is szükség.