Az EP-választáson csak azok a pártok állíthatnak listát, amelyek összegyűjtöttek 20 ezer érvényes ajánlást a választópolgároktól.

A pártoknak előbb nyilvántartásba kell vetetniük magukat az Országos Választási Bizottságnál (OVB), és be kell jelenteniük az ajánlószelvény-gyűjtést az adatvédelmi biztosnál. Csütörtök estig 24 párt vetette magát nyilvántartásba, köztük valamennyi parlamenti párt.

Péterfalvi Attila korábbi adatvédelmi biztos egy 2002-ben kiadott ajánlásában arra hívta fel a figyelmet, hogy ajánlást csak a jelölttől, illetve a jelölő szervezettől származó meghatalmazással rendelkező személy gyűjthet.

A pártok csak zaklatás nélkül gyűjthetnek ajánlásokat. Tilos ajánlást gyűjteni a munkahelyeken, az egészségügyi, a közigazgatási vagy önkormányzati intézményekben, valamint a közösségi közlekedési eszközökön.

Jelöltet ajánlani úgy lehet, hogy a kitöltött ajánlószelvényt átadják a jelöltnek, vagy a jelölő szervezet képviselőjének. A többszöri ajánlás mindegyike érvénytelen lesz, mert a központi ajánlásellenőrző rendszer ezeket kiszűri.

Az ajánlás csak akkor érvényes, ha azon szerepel a jelölt és a jelölő szervezet neve (közös jelölésnél mindegyik szervezet neve), az ajánlást tevő választópolgár neve, címe, személyi azonosító száma, valamint saját kezű aláírása.

Az OVB februárban kiadott állásfoglalása szerint az ajánlási szabályok megsértését jelenti, ha a választópolgár csak a személyes adatait vagy/és az aláírását tartalmazó ajánlószelvényt, vagy teljesen üres ajánlószelvényt ad át a jelöltnek vagy a jelölt, illetve a jelölő szervezet képviselőjének, és a hiányzó adatokat a választópolgár távollétében más tölti ki. Érvénytelen a másolt szelvényen történő ajánlás is.

A választási eljárási törvény kifejezetten tiltja, hogy bárki az ajánlásért cserébe bármilyen előnyt - például pénzt, vagy ajándékot - ígérjen, vagy adjon; ez bűncselekménynek minősül. Ha a szelvény elvész, vagy kitöltését elrontják, a választópolgár egy alkalommal kérhet újat a helyi jegyzőtől.

A kitöltött ajánlószelvényeket a jelölt, jelölő szervezet a választási bizottságnak átadja. A szelvényeket ezt követően is lehet gyűjteni, ám csak a jelölésre, listaállításra rendelkezésre álló határidőn belül.

Amennyiben a jelölt, lista nyilvántartásba vételét a szükségesnél kevesebb számú ajánlás miatt tagadta meg a választási bizottság, az érvényes ajánlások számába az átadás után - a fenti határidőn belül - tovább gyűjtött összes érvényes ajánlószelvényt is bele kell számolni.

A jelölt, a jelölő szervezet az ajánlószelvényekről másolatot nem készíthet, és az azokon szereplő adatokat választói adatbázis készítésére vagy egyéb célból nem használhatja fel.

A pártoknak az ajánlószelvények leadásával legkésőbb május 8-án 16 óráig kell bejelenteniük a listájukat. A pártnak egyúttal meg kell neveznie a listán szereplő jelölteket. A listán legfeljebb 66 jelölt szerepelhet, de a szavazólapra csak 22 kerül fel. (Magyarország összesen 22 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.)

A jelöltek sorrendjét a párt határozza meg. A lista bejelentése után a sorrendet nem lehet módosítani, nem lehet a listára új nevet felvenni, illetve nem lehet levenni róla jelöltet, és a párt a listát nem vonhatja vissza. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik - mert elveszíti választójogát vagy írásban lemond a jelölésről -, helyére a listán soron következő lép.

A lista bejelentéséhez csatolni kell a jelöltek nyilatkozatát arról, hogy van választójoguk és elfogadják a jelölést. A listát és az azon szereplő jelölteket az OVB a bejelentést követő három napon belül, az ajánlások érvényességének ellenőrzése után veszi nyilvántartásba.

Az Országos Választási Iroda honlapján, a www.valasztas.hu oldalon megjelentetik a jelöltek fényképét és önéletrajzát.