A hazai képzőművészeti alkotások seregszemléjére minden eddiginél nagyobb számban érkeztek pályamunkák, 200 alkotó 600 művéből választotta ki a szakmai zsűri a közönség elé került 160 alkotást - mondta a megnyitón Juhász Tibor.

A város alpolgármestere a Salgótarjáni Tavaszi Tárlatot az ország egyik legrangosabb művészeti eseményének nevezte, amely alkalmat teremt a megmérettetésre a hazai képzőművészeti élet legjobbjainak. Ugyanakkor fontos tájékozódási pont is, mert megjelennek itt az országos tendenciák, s így mód nyílik a számadásra, annak megítélésére, hogy hol állnak a képzőművészeti palettán a salgótarjáni, Nógrád megyei alkotók - tette hozzá.

Juhász Tibor úgy fogalmazott: a Tarjáni Tavasz a művészek örök megújulási képességét és életerejét jelképezi.

Kováts Albert festőművész, a Magyar Festők Társaságának elnöke arról szólt, hogy az utóbbi években beszűkültek a kollektív bemutatkozás lehetőségei. Példaként említette a budapesti Műcsarnokot, amely hosszú évtizedekig szolgálta a kortárs magyar festők, grafikusok, szobrászok és iparművészek rendszeres társas szereplésének ügyét, de ma már "merőben más funkciót lát el, mint ami elvárható volna".

Kováts Albert úgy fogalmazott: "a kulturális kormányzat nem óhajtja vagy nem tudja fenntartani a művészetnek azt a színterét, ami hagyományosan és magától értetődően a dolga volna, mindenesetre bevallott vagy bevallatlan szándéka, hogy fokozatosan kivonul a művészet támogatásából".

Hozzátette: az Ernst Múzeumban sem különbek a tapasztalatok, és a Vigadó Galériát is nélkülözi a kortárs művészet már ötödik éve. Ilyen körülmények között felértékelődik a vidéki múzeumok jelentősége, a vidék még állja a sarat, és országos bemutatóival sokat tesz a kortárs művészetért - mondta.

Az Országos Rajzbiennálénak 1982-től, a Tavaszi Tárlatnak pedig az 1960-as évektől helyet adó Salgótarjánról azt mondta: amit a város tesz, egyfelől kulturális misszió, másfelől művész- és művészetnépszerűsítő tevékenység.

A 30. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat augusztus 29-ig látogatható.