Előítéletek a Monarchiában

"Ebben a könyvben azt az előítélet-rendszert próbáltam górcső alá venni, amelyet sokan a nácizmus eszmei előzményeként tartanak számon. Ez az eszmerendszer nagyon specifikusan a Monarchia németlakta területeihez, a század eleji Bécshez kötődött. Öt szerző nézeteiről írok, közülük csupán egy viszonylag ismert, Otto Weininger, aki 23 éves korában öngyilkos lett, ám a Nem és jellem című könyve nagy sikert aratott. A műben, amely németül és magyarul látott napvilágot, egyszerre jelenik meg a fajgyűlölet és a nőgyűlölet" - magyarázta a történész.

Ismertetése szerint Otto Weininger elmélete szerint a nők alacsonyabb rendűek, s a szexualitás a lényegük. "Következésképp a nők felszabadítása abból áll, hogy nem szabad velük szexuális kapcsolatot létesíteni. Ebből ugyan az következik, hogy az emberiség kipusztul, ám Weininger ezt pozitívnak tartja, mert úgy gondolja, hogy akkor a magasabb rendű férfi eszmeisége látványosabban nyilvánulhat meg" - emelte ki Gerő András.

Hozzátette: nagyon furcsa nézetek vannak ebben a könyvben, amelynek Guido von List az egyik "főhőse". "Ő volt az a szerző, aki az armanok, a fajilag felsőbb rendűek szövetségét a századfordulón létrehozta, aki +újra feltalálta+ a horogkeresztet. E szerzőket egyébként 1908 és 1913 között a Bécsben élő Hitler mind olvasta, és bizonyos értelemben eszméik beépültek a nácizmus ideológiájába. Hitler politikai programjában, a Mein Kampfban kimutatható ezeknek a szerzőknek a hatása" - hangsúlyozta a történész.

Mint megjegyezte, a könyv egy eddig ismeretlen világot tár fel, hiszen ezeket a műveket ma már nehéz felkutatni. Ez a világ gyökeresen ellenkezik a századforduló Monarchiájáról kialakult képpel, amelyről azt gondolták, hogy "nagy, ideges, de kulturális csillogás jellemezte". "Itt a kulturális szenny is látszik" - fűzte hozzá Gerő András.
A történész tájékoztatása szerint a Habsburg Intézet megalakulása óta összesen 45 könyvet jelentetett meg, s két sorozatot - egy magyar és egy angol nyelvűt indított. A magyar sorozatban 2007 vége óta nyolc könyv jelent meg, ezek a monográfiák a Habsburg Birodalom különféle vetületeit ismertetik. Hermann Róbert I. Ferenc József és a megtorlás című kötete például a császár szerepét elemzi a megtorlásban, de itt látott napvilágot Kenyeres István műve is a magyar végvári rendszerről, a végvárak helyzetéről, finanszírozásáról.

Az angol nyelvű sorozatot 2005-ben indították a coloradói Boulder Center for Hungarian Studies és a Columbia University Press-szel közösen. "Az volt a cél, hogy a magyar társadalomtudósok művei bekerüljenek az amerikai egyetemi rendszerbe" - magyarázta Gerő András, megjegyezve, hogy az 1000-1200-as példányszámban kiadott köteteket 250 amerikai egyetem rendeli meg.

Tájékoztatása szerint az angol nyelvű sorozatban eddig kilenc könyv jelent meg: itt látott napvilágot Miskolczy Ambrus könyve Románok a történelmi Magyarországon címmel, Zeidler Miklós kötete a két világháború közötti magyar revíziós politikáról, Frank Tibor monográfiája arról, hogy hogyan érzékelték a britek a kiegyezést, vagy Bozóky András és Sükösd Miklós műve a magyar anarchizmusról.