Az SZDSZ csak a holokausztról akar törvényt

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese hétfőn napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy az MSZP frakciója még a héten törvényjavaslatot nyújt be a holokauszt tagadásának büntethetőségéről. A párt ezt annak kapcsán kezdeményezi, hogy múlt szombaton a budai Várban holokauszttagadó, szélsőjobboldali tüntetést tartottak.

Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője az MTI-nek azt mondta: azt akarják elérni, hogy a négy parlamenti párt üljön össze, és politikai, illetve szakértői szinten kezdjen egyeztetést az ügyben, "mert ha a javaslat egy-két szavazatnyi többséggel megy át, akkor nem ér semmit".

A politikus véleménye szerint egy ilyen javaslatra egyébként egy normális országban, normális körülmények között nem is lenne szükség.

"De úgy gondolom, hogy most nem normális országban, nem normális körülmények között élünk, ennek megfelelően mi a felvetést relevánsnak gondoljuk" - jelentette ki.
Horn Gábor az MTI kérdésére azt mondta, hogy az SZDSZ elvárásait, amelyeknek meg kell valósulniuk, hogy támogatni tudják a javaslatot, csak a vita lefolytatása után tudják megmondani.

Hozzátette, hogy a liberális párton belül régóta vita zajlik a szólásszabadság illetve a gyűlöletbeszéd kérdéséről, de véleménye szerint a szocialista javaslatnak a jelenlegi körülmények között létjogosultsága van Magyarországon.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az MTI-nek azt mondta: megvárják a kormány javaslatát.

Ugyanakkor jelezte, hogy a Fidesz tartalmi álláspontja szerint nem lehet kettős mércét alkalmazni az önkényuralmi rendszerek bűneinek tagadása ügyében. Szerinte ha az MSZP csak a holokauszt tagadásának büntetéséről nyújt be javaslatot, akkor a Fidesz kezdeményezni fogja, hogy az indítvány terjedjen ki minden önkényuralmi rendszerre.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a büntetőtörvénykönyv a tiltott önkényuralmi jelképek esetében jelenleg is egyformán bünteti a kommunista és a náci jelképek használatát. Répássy Róbert arra is utalt, hogy az Európai Parlament nemrégiben fogadott el határozatot a totalitárius rendszerek bűneiről, amelyben nemcsak a náci, hanem a kommunista bűnöket is elítélte. A fideszes politikus megjegyezte: elfogadhatatlan, hogy az magyar Országgyűlésben van egy olyan képviselő, aki az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak tartja, a forradalmárokat pedig fasiszta csőcseléknek nevezi.

Répássy Róbert a kérdés jogi oldalával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a véleménynyilvánítás szabadságával összefüggő eddigi Btk.-módosítások alkotmánymódosítás hiányában elbuktak az Alkotmánybíróság előtt.

A Fidesszel frakciószövetségben lévő Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szóvivője az MTI-nek azt mondta: elutasítják a kettős mércét, ami azt jelenti, hogy szerintük mindenféle diktatúrát - amely embereket ölt meg, kínozott meg, emberek életét tette tönkre - egyenlő mércével kell mérni.

Halász Zsuzsa hozzátette: ez alól a holokauszt kérdése sem kivétel. Közölte: így a KDNP semmi olyan törvényjavaslatot nem támogat, amely csak egyfajta diktatúrát ítél el, így az MSZP kezdeményezését sem tudja támogatni. A szóvivő szerint aki bármilyen diktatúra kegyetlenségét tagadja, az elsősorban elmeorvostani eset, nem büntetőjogi kategória.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke az MTI-nek úgy fogalmazott: elgondolkodtató, hogy az EU tagállamai közül tízben büntetendő a holokauszt tagadása. Hozzátette: először meg kell vizsgálni a holokauszt tagadásának büntetéséről szóló MSZP-s törvényjavaslatot, addig nem lehet róla érdemben állást foglalni. A szakértői véleményekből az látszik, hogy a kérdés megnyugtató biztonsággal csak alkotmánymódosítással rendezhető - jelentette ki.

Dávid Ibolya kiemelte: az MDF elviekben támogatja a kérdés rendezését, különösen egy olyan formáját, ami a magyar nemzetet ért diktatúrák rémtetteinek dicsőítésére vagy tagadására is megoldást jelent. Az MDF is dolgozik már e témakörben egy törvénymódosításon - mondta a pártelnök.