A nekropoliszban a Középbirodalomtól (Kr.e. 2061-Kr.e.1786) a római korig temetkeztek.
Az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács által finanszírozott ásatások során az illahuni piramisoktól délkeletre 53, sziklába vájt sírkamrát fedeztek fel, ezek szerkezete nagy eltéréseket mutat. Van, amely egyetlen aknából áll, s akad olyan is, ahol elágazik egy folyosó, amely elvezett a második sírkamrához.

A régészek festett múmiák tucatjaira bukkantak, ezek többsége a Középbirodalom korából származik. A fakoporsókba helyezett múmiákat hagyományos egyiptomi színekkel - türkizzel, terrakottával és arannyal festették, az összes dísz és a feliratok hihetetlenül jó állapotban maradtak fenn, a színek mindmáig nem fakultak ki.
Az egyik díszes szarkofágban a felirat tanúsága szerint Ízisz Her Ib, Illahún 4000 évvel ezelőtti polgármesterének a lánya nyugszik.

A leletek között van egy sor más koporsómaradvány is, amelyeket a régészek feltételezése szerint a kopt időszakban gyújtottak fel. A régészek találtak 15 festett maszkot, agyagedényeket, valamint amuletteket is.

Az archeológusok feltártak egy középbirodalmi halotti templomot, s megtalálták az áldozati táblákat. Az előzetes vizsgálatok szerint a halotti templomot a római uralom idején (Kr. e. 30 és Kr. u. 337) "újrahasznosították".

"Az ásatások kezdetekor azt mondtam, hogy a feltárások újraírhatják a térség történelmét, s igazam lett" - nyilatkozta Abdul Rahman Al-Ajedi.

Ismertetése szerint a Fajjúm-oázis fejlesztése II. Szenuszert fáraó, a XII. dinasztia negyedik uralkodójának a nevéhez fűződik, aki Kr.e. 1897 és 1878 között volt trónon. Uralkodása a béke és jólét időszaka volt, amikor virágzott a közel-keleti kereskedelem.

Legfontosabb eredménye a fajjúmi öntözőrendszer kiépítése: ezek az összekötő-csatornák elvezették egy részét annak a vízhozamnak, amely normális esetben a Moirisz-tóba ömlött, így új termőterületeket nyertek. II. Szenuszert alapította Illahúnt, amely a XII. és a XIII. dinasztia idején Egyiptom politikai fővárosa volt, s ahol a fáraó megépítette piramisát.

Mint Abdul Rahman Al-Ajedi megjegyezte, hamarosan újabb, jelentős leletről számolnak be, amely több ezer évvel korábbi, mint a helyszín eddig vélt alapítása.

A régész reményei szerint mód lesz megvizsgálni a múmiákat, amelyek sokat elárulhatnak a korabeli táplálkozásról, a helyi lakosság egészségi állapotáról, valamint arról, hogy miként változtak Egyiptomban az évezredek során a temetkezési szokások.