Szabad a szó

Hazánk egyik markáns - egyesek szerint pozitív, mások szerint negatív - tulajdonsága, hogy úgy védelmezi a szólás szabadságát, ahogy lehet. Mind az államfő, mind Legfelsőbb Bíróság (LB) megtesz mindent azért, hogy eme szabadságjog ne csorbuljon, még akkor is, ha „nemes” ügyről van szó.

A gyűlöletbeszéd elleni törvényt például ezért nem lehetett hatályba léptetni, és sok egyéb törvénytervezetet ezért dobnak el alapból a készítők: tudják, hogy az LB könyörtelenül kiírt bármit, ami eme szabadságjog ellen irányul, legyen annak célja akármi.

De amit nem szabad Jupiternek, azt szabad a kis ökörnek - gondolta Meggyes Tamás, Esztergom Fideszes polgármestere (valamint országgyűlési képviselő), aki be akarta fogni egy őt nem túlságosan szívlelő internetes kommentátor száját és a bírósághoz fordult. Az eset megvalósítással együtt több mint nevetséges. Bár nem ez az első eset, hogy egy polgármester hülyét csinál magából, vagy hogy Meggyes botrányba keveredik.

Lehülyézte már Takács Albert volt minisztert, pártolt spontán megduplázódott összegű fürdőépítést, volt bíróság által semmisnek nyilvánított ingatlanügye és tiltakoztak ellene a helyi gimnázium igazgatójának felmentése miatt. De ez a mostani viszi a pálmát mind közül.



Nem teccel, beperellek!

Van egy internetes portál, amely Esztergommal foglalkozik, a neve szeretgom.hu. Ezen igen éles viták szoktak zajlani, amik gyakran politikától sem mentesek. Ezzel semmi gond nincs, ugyanis a helyieket legalább érdekli, hogy mi folyik náluk, ami a demokrácia alapja. Csakhogy volt egy kommentelő-szerkesztő, aki nagyon nem tetszett a polgármesternek, név szerint Bejó Gábor (az érzés kölcsönös). Így úgy döntött, hogy felkéri jogi képviselőjét, dr. Gyöngyös Zoltánt, hogy perelje már be a szerencsétlen szabadszájú választópolgárt.

Gyöngyös meg is írta levelét személyiségi jog megsértése és kártérítés címen a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságnak, akik valószínűleg azt elolvasva nem derülni fognak rajta, mint egy átlagos olvasó, hanem sírni. Az, hogy olyan „apró” helyesírási hibákkal van tele, minthogy a honlapot holnapnak írja, az még a kisebbik rész. A nagyobbak a „vádpontok”:

Meggyest a vádlott a honlapon olyannak állította be, mint „ h ) akinek a stílusa arrogáns, személyeskedő, alpárian tapló i ) akinek politikusi és városvezetői szakmai színvonala egy pattogatott kukorica árus színvonalán mozog” (a politikus akként is dolgozott - a szerk.). Ha egy ellenzéki vagy cinikus olvasó vizsgálná a dokumentumot, akkor azt mondhatná, hogy a tíz ponttal jellemezte is a polgármestert - tehát ezzel csak a védencét hozza egyre hátrányosabb helyzetbe, már ha szavazók is elolvassák. De vannak egyéb agymenései is a tisztelt ügyvéd úrnak.

Például az egyik, mindenféle gyűlölködő szót nélkülöző kommentből azt vonja le, hogy Bejó "feneketlen gyűlölet" érez Meggyes iránt - pedig nem is ő üzemelteti ezt a gyöngyszemet, amit már inkább érhetne a fent olvasott vád. De szerepel még banánköztársaság, halállista, és minden olyan egyéb dolog, amivel - és „briliáns” érvelésével - a jót akaró ügyvéd úr leégeti védencét az átlagos választópolgár előtt (egyébként 1 000 100 ft kártérítést követel). Ha Bejónak nem is sikerült az embereket elidegenítenie a polgármestertől, most a saját ügyvédjének feltehetőleg igen.

Nagyobb ügy mint, gondolnánk

Mielőtt leragadnánk Esztergom saját gondjainál, gondoljuk kicsit tovább a helyzetet. Mi lenne, ha ez jogerőre emelkedne, és Meggyes nyerne? Az, hogy ezen precedens alapján be lehetne perelni Morvait, amiért le „libatolvajolta„ Bajnait. Sőt, az összes blogolót, tüntetőt és közembert, aki leírta negatív és kissé szélsőséges véleményét Gyurcsányról (voltak páran). De ha összegyűjtenénk a pártpolitikusok megszólalásait, akkor legalább felük szintén fizetne a másik feleknek - amiből a kispártok jönnének ki a legjobban, elvégre ők kevesebben vannak és őket sokat is szidják. Igazából fizetne a fél ország, a bíróságok meg lebénulnának a sok ügytől.

Persze ez a vízió is kissé szélsőséges - akárcsak Bejó állításai, és Meggyes jogi kezdeményezése. De az embereket nem lehet megtiltani attól, hogy hülyeségeket mondjanak, vagy hogy hülyeségekért pereskedjenek - többek között ezt jelenti a szólás szabadsága.

A politikusi szakmával jár némi rágalmazás és szidalom - főleg ha valaki duplán választja ezt az utat. Az ilyeneket tűrni kell, a törvény pedig egyértelműen fogalmaz, ha mégsem. De a fenti eset a „mégsem” fogalmát nem merítette ki - hisz akkor (a fenti példa alapján) minden csöndes ember milliomos lenne.