Emberrablás és pornó, amely milliókat érint
Naponta érkeznek a hírek Nigériában elrabolt külföldiekről, akiket váltságdíj fejében szabadon is bocsájtanak. A pénzből fegyvereket vesznek az olajat uraló cégek és politikusok ellen, amikkel újabb embereket rabolnak el.
2009. április 29. szerda 19:19 - Pásztor Balázs
Modern ellenállás
Afrika elszegényedett népei egyfajta sajátos vállalkozásba kezdtek, hogy leharapják a maguk részét
a nagy almából. Fegyvert ragadnak, és más országok „ingóságait” ejtik foglyul, hogy pénzért cserébe visszaadják azokat. Míg Szomáliában ezt hajókkal, addig Nigériában emberekkel cselekszenek így. A különbség csak az, hogy míg a szomáliai esetek hatalmas sajtóvisszhangot vertek és nemzetközi segítséget kaptak, addig Nigériának egyedül és csöndben kell szembenéznie az ottani helyzettel.
Az ok egyszerű: Nigéria
hatalmas olajkincséből a nép nem lát semmit - pontosabban lát, de csak rosszat. Éhezést, szennyezést, és pofátlan gazdagságot odafenn. Ez egyrészt az ország helyzetével, az egetverő korrupcióval, és
a kincs-átok elmélettel magyarázható, de ezen magyarázatok egyike sem nyugatja meg őket. Annyira nem hogy számos szervezet alakult, amely akár fegyverrel is kész kiharcolni a nekik járó olajszeletet.
A vér olcsó, az olaj drága
A véres olaj mártírja
Ken Saro-Wiwatot, az ogoni népcsoporthoz tartozó környezetvédő aktivistát 1995-ben, koholt vádak alapján, 8 társával együtt felakasztották. A durva eljárás után Nigériát kizárták a Nemzetközösségből, Saro-Wiwa pedig a Niger-deltáért való aktivizmus olyan ikonjává vált, aki nemcsak a történelemkönyvekbe kéredzkedik be, de akinek 2006-ban mozgó szobrot is készítettek Nagy-Britanniában. (kitekintő)
Mivel a 31 milliós Niger-Delta vidékén (ahol az olajkincset a külföldi cégek felszipkázzák) a munkanélküliség amúgy is magas, így a nép önállóan akar pénz keresni: fegyvert fognak, hogy olajat és olajtársaságokhoz tartozó külföldieket raboljanak, majd azokat eladják - a pénzt pedig megélhetésen kívül fegyverre költik, amik szükségesek egy ilyen akcióhoz.
Ezt a fajta hozzáállást a legnagyobb, az ellenzék által is támogatott Niger-delta Felszabadításáért Mozgalom (MEND) kezdte el használni először, ahogy a nagyobb olajkitermelő-egységek elleni támadások első elkövetői is ők voltak. Manapság már több tucat törzsi, vagy ideológiai alapon szervezett fegyveres csoport tevékenykedik a térségben ezekkel a módszerekkel.
Az évben minden napra jut egy emberrablás a térségben - akik általában hamar szabadulnak is, némi váltságdíj fejében. Az e heti menü egy Shell-dolgozó, egy anyuka gyermekével, egy kanadai nő, egy nyugalmazott tábornok, és a legnagyobb nigériai légitársaság vezetőjének bátyja volt - a tábornok törzsi vezetők közbenjárásával hamar szabadult, a kanadai nő pedig a hírek szerint halálos beteg. Az összecsapások is mindennaposak: a térségért felelős, JTF-nevű katonai kormánycsapat manapság bekeményített, naponta csap össze a kisebb bandákkal. A halálesetek mindkét oldalon általánosak, és úgy hetente robbantanak fel egy csővezetéket, vagy egy kisebb finomítót. Az olajkitermelés 25 százalékát ellopják, vagy egyéb módon szabotálják.
A haditengerészet most kapott új hajókat és helikoptereket a terrorcsoportok felszámolására - miután a dolgozók sztrájkoltak a lehetetlen állapotok miatt. Erre - és a JTF egyre sűrűbb akcióira - a manapság nyugodt, a helyiek között rejtőző MEND is felfigyelt. Közleményben tudatta, hogy amennyiben lakott településeket is érinteni fognak a katonai akciók, akkor a kormány egy újabb háborúra készülhet. Mivel a kormányerők a tavaly évvégi összecsapásokból sem épp győztesen kerültek ki, ezért sietve közölték, hogy ők a világ minden kincséért sem veszélyeztetnék a civil lakosságot.
Mindenesetre a harcoknak addig nem lesz végük, amíg a lakosság nem részesül az olajbevételekből, és amíg a régió az olajnak köszönhetően nem fejlődik az egyre súlyosbodó környezetszennyezés helyett. Ám az olajon kívül Nigériában akadnak más gondok is.
Pornó és válság
Bár kétség kívül az ország legnagyobb problémája az olaj, sok más negatív tényező is szerepet játszik, amely nem csak a Niger-Delta régióját szennyezi be. A vallási ellentéteken kívül a gazdasági válság is betett a fekete Afrika második legnagyobb gazdaságával rendelkező Nigériának, ráadásul elemzők szerint csak a kereskedelmi áringadozás miatt, két év alatt 502 millió fontot veszített Nagy-Britannia, az EU és Írország „javára”.
Egye nagyobb gond a pornográfia terjedése is. Bár egy 2001-es törvény értelmében a pornográf termékek árusítása tiltott az országban, de egyre többen keresik pénzüket ezek adás-vételével, illetve elkészítésével. A fertőzés nagyságát jól mutatja, hogy csak Nigériában hetente tízmillióan térnek be pornográf site-okra, a függőség és a perverzió is egyre terjed. Nemrégen egy tizenkét éves srác erőszakolt meg egy hároméves lányt, mert túl sok pornót nézett.
Nigéria problémái nem igazán hasonlíthatóak egyetlen európai országéhoz sem - azonban Afrikában általánosnak számítanak. A gazdaság lassulásával, és az ezzel járó radikális erők felemelkedésével a megoldások csak távolodnak, miközben az átlagember tovább szenved. És a nép szenvedése mindig jó ok lesz arra, hogy elsüssenek néhány fegyvert.