Hogyan sommázná az elmúlt öt hónapot az RMDSZ és a román pártok viszonyát illetően?

Lassan normalizálódik a helyzetünk, hiszen a választások után többféle zavar is volt körülöttünk. Próbáltunk a kormánykoalíció tagjaivá válni, aztán a kormányzó pártok és az államelnök részéről súlyos szószegések történtek. Az RMDSZ-en belül is elég sok kérdés volt a körül, hogy a kormányból ellenzékbe kell menni. Polgármesterek, önkormányzataink joggal aggódtak, hogy mi lesz az elkezdett munkákkal, pályázataikkal. Lassan a helyzetünk tisztul, éppen most készülünk egy bizalmatlansági indítvány benyújtására a liberális párttal együtt.

A liberálisokkal kapcsolatban is voltak zavarok, amikor egy rövid ideig a barikád más-más oldalán álltunk. Azt gondolom, hogy mára kialakult az, hogy ellenzékben hogyan tudunk együttműködni.

A kormánypártokkal is tartjuk a kapcsolatot, a demokrata-liberális párttal árnyalatnyival jobban szót tudunk érteni, mint a szociáldemokratákkal.

Némileg elébe is ment a következő kérdésnek. Ezek szerint tehát a PNL-hez való viszonyuk maradt, amilyen volt, közben egy kis kitérővel.

Igen, de a nézetkülönbségek félretételéhez az is hozzájárult, hogy a liberális pártnak új elnöke van, akivel másképpen tudunk tárgyalni. Természetes, hogy a volt miniszterelnökben, Călin Popescu-Tăriceanuban maradt egy tüske a koalíciós próbálkozásunk után. Tüske azonban bennünk is volt, nézőpontunk szerint neki is több ponton kellett volna másképpen eljárnia.

Crin Antonescut, az új nemzeti liberális elnököt óriási tapsvihar fogadta a kongresszuson. Ezek szerint az RMDSZ tagjai számára is egyértelmű, hogy ki a stratégiai partner…

Esetleg azt jelentheti, hogy Crin Antonescu alkalmas arra, hogy rokonszenvet ébresszen a magyarokban. Egyébként ez részben szólt a liberálisoknak, s részben annak a személynek, aki egyrészt egy fiatal generációt képvisel, másrészt ki is lóg a politikai klisékből, egy frissebb, kötetlenebb politikus. Erre most elég nagy az igény.

Másik téma. Milyennek ítéli meg a csángó magyarság helyzetét manapság?

A csángó magyarság helyzete kevesebbet változott 1989 óta, mint az erdélyi magyarok helyzete. Sokkal mélyebbről indultak a rendszerváltáskor, s egészen 2004-ig gyakorlatilag minden befagyott. Ami változás volt, hogy saját szervezetet tudtak létrehozni, magyarországi támogatásból a magyar nyelv oktatását önkéntes alapon, vasárnapi iskolákban meg tudták indítani.

2004-ben történt egy olyan fordulat, amikor be tudtuk vinni a csángóföldi iskolákba a magyar nyelv oktatását – ami nem jelenti a magyar nyelven való oktatást. Ez hivatalosan történt, az állam által fizetett tanárok által azok számára, akik ezt aláírásukkal igényelték. Beindult egy lassú előrehaladás, ma Csángóföldön több iskolában tanítják a magyar nyelvet, de tanulni továbbra is románul tanulnak.

Másrészt a legnagyobb problémát nem tudtuk megoldani, viszont nem is oldhattuk meg mi. Ez a magyarul való misézés kérdése. A csángó identitás legerősebb támasza a vallás, sajnos ez mindmáig nem oldódott meg.

Az oktatással kapcsolatban is voltak problémák…

Ez egy lassú, de fontos változás, hiszen ez azt jelenti, hogy a csángókat elismerik magyar anyanyelvűekként, magyarokként, amíg ezt eddig nem tették meg Bukarestben. Való igaz, hogy ezzel nem szűnt meg minden nyomás. Továbbra is próbálják a szülőket lebeszélni arról, hogy kérjék a magyar nyelv tanulását, de azért némi nyitás történt, ami az eddigiekhez képest azért jelentős változás.

Tud-e valamint tenni a Szövetség azért, hogy biztonságérzetet nyújtsanak a román nyomás alatt lévő csángó szülőknek?

A legnagyobb biztonságot akkor tudtuk nyújtani, amikor kormányon voltunk. Romániában felülről szokás befolyásolni a hangulatot, a nacionalizmust is felülről szítják, vagy oltják. A leghatékonyabb út az, ha a román pártokon keresztül próbáljuk meg megoldani azt, hogy a csángó magyarokon lévő nyomás mérséklődjön, vagy megszűnjön.

Erre most milyen esély látszik?

Van esély, mert beszélő viszonyban vagyunk a román pártokkal, s az is látható – amint az látszott a kongresszuson is –, hogy az RMDSZ szavát azért figyelembe veszik.