Markó: "...a nacionalizmust is felülről szítják"
Az EMNT-vel való együttműködés a közös nevezőn múlik, s a jó választási eredmény csak tovább erősítheti a magyar-magyar összefogást. Csángóföld kérdése nehéz ügy. Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével beszéltünk.
2009. április 29. szerda 12:51 - Kőrösi Viktor Dávid
Személy szerint mely változtatásokat értékeli a legfontosabbnak az alapszabály-, illetve a programmódosítások között?
Az alapszabály módosítása nem jelentett lényeges változást az RMDSZ eddigi struktúrájában. Igaz, van egy módosítás, amelynek fontos a tartalma, s fontos a szimbolikus üzenete is. A Szövetségnek van egy kulturális és oktatásai kérdésekkel foglalkozó testülete, ez a Kulturális Autonómia Tanács (KAT). Ennek a szabályozását úgy változtattuk meg, hogy ide behívhatunk az Erdélyi Magyar Nemzteti Tanácsból is küldötteket. Ez egy nyitás azok felé, akikkel megállapodást kötöttünk, s a
megállapodásban benne foglaltatott, hogy a KAT szabályozását ilyen módon módosítani fogjuk. Az RMDSZ politika struktúráját ez nem fogja jelentősen befolyásolni, de – mint mondottam – ez mégiscsak egy nyitás.
Ami a programunkat illeti: az alapelvek húsz éve változatlanok, s nincs is miért változtatni, legfeljebb konkretizáljunk, s hozzáigazítjuk az adott politikai időszak adta lehetőségekhez. Fontosaknak tartom például az Európai Unióról szóló tételeket, azok részletezését. Ezzel kapcsolatosan külön nyilatkozatot is elfogadtunk.
Ön személyesen is nyilatkozta, hogy az EMNT-vel hosszú távú együttműködésben érdekeltek. Ez mennyire tűnik kölcsönösnek?
Nem kell letagadni a véleménykülönbségeket, amelyek vannak, s valószínűleg lesznek is. Az együttműködés csak kölcsönös alapokon, kölcsönös érdekek mentén képzelhető el. Az európai parlamenti választásokkal kapcsolatosan is volt egy közös érdek, amely mentén létrejött a megegyezés. Az RMDSZ részéről azt mondtuk, hogy egy egymás elleni versenyben az RMDSZ is lecsúszhat az 5 százalékos küszöb alá, miközben azt is valószínűsíteni lehetett, hogy
Tőkés Lászlónak most nem is nagyon lenne esélye egyedül bejutni. A legvalószínűbb forgatókönyv az lett volna, hogy a versenyző felek kiütik egymást: ennek elkerülése tehát kölcsönös érdek.
A további együttműködés is a kölcsönösség jegyében fog lezajlani, azonban sokat fog nyomni a latban, hogy hogyan szerepelünk az európai parlamenti választásokon. Ha bebizonyosodik, hogy az összefogáshoz megvan a megfelelő társadalmi támogatottság, akkor ez minden bizonnyal folytatható lesz. Rossz szereplés esetén ingatagabb talajra kerülhet a megállapodás.
A kongresszuson jelen volt többek között Traian Băsescu államelnök és Emil Boc demokrata-liberális miniszterelnök is, valamint a szociáldemokraták. Éppen a PD-L-PSD nagykoalíció az, amely politikai alapon cserél tisztségviselőket, ami a magyarságot még érzékenyebben érinti. Ezek után éppen ők mennek el az RMDSZ kongresszusára. Ez érdekes.
Annál is inkább, mert a mi esetünkben a politikai csere etnikai következményekkel is jár. Nem az történik, hogy kiszorul az
RMDSZ, hanem hogy kiszorulnak a magyarok. Ezt ők érzik is, a jelenlétük ilyen szempontból kéznyújtás szeretett volna lenni – ennek őszintesége a jövőben fog kiderülni. Az államelnök meg is fogalmazta, hogy a két kormánypártnak felül kellene vizsgálnia az intézkedéseit, ő tudja, hogy ez minket érzékenyen érint. Hogy ennek lesz-e folytatása, azt meglátjuk a következő időszakban.
Az is igaz, hogy az
EP-választások mellett lesz még egy államelnök-választás ősszel, s nyilvánvaló, hogy a magyarok szavazatai döntőek lehetnek.
Tehát lehetséges, hogy az államelnök és a miniszterelnök egyszerűen kihasználták az alkalmat a kampányolásra azzal, hogy részt vettek az RMDSZ kongresszusán?
Nyilván ezt senki nem fogja beismerni, bár valószínűleg ez is benne volt a jelenlétben. Bár ők valószínűleg ettől függetlenül is tudják, hogy egy majdnem 7 százalékos magyar közösségből számos helyzetben lehet döntő tényező.
Akár a kongresszuson kívül volt-e az elmúlt időszakban valamilyen megbeszélés Ön, illetve Băsescu és Boc között a magyar tisztségviselők kérdéséről?
Emil Boc-kal többször is beszéltem erről, s különösen a Székelyfölddel kapcsolatosan tettek ígéretet arra, hogy nem nyúlnak a magyar vezetőkhöz. Ez azonban csak a demokrata-liberális párt nevében történt ígéret, a szociáldemokraták részéről ilyet nem kaptunk.
Traian Băsescu is hasonlót vállalt.
Magyarországi látogatása után nem sokkal ellátogatott Székelyföldre, s ott egy sajtóértekezleten az RMDSZ-t élesen bírálta, majd pár nappal később meghívott Cotroceni-be (az elnöki rezidencia – a szerk.) tárgyalni. Ott ő is azt ígérte, hogy
Székelyföldön nem nyúlnak a magyar vezetőkhöz.
Azért itt-ott már voltak leváltások, ha még nem is tömegesen. A mostani kormányrendelet nyomán tömegesen kapták meg Erdély-szerte a felszólítást magyar tisztségviselők leváltására. Elvben őket meg is lehetne erősíteni, csakhogy én nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy vajon mennyit fognak közülük valóban megerősíteni a pozíciójukban.
