A honatya elmondta: a végéhez közeledik az a védjegyeztetési eljárás, amelynek nyomán bejegyzik a Minőségi Magyar Sertéshús védjegyet. A Minőségi Magyar Sertéshús előállítási program ötlete a Magyar Sertéstartók Szövetségétől származik, amelyhez csatlakoztak a sertéstartók szakmai szervezetei, sőt az agrárkormányzat is támogatja az Agrármarketing Centrumon keresztül.

A program megvalósításának célja a magyar sertéshús piacának védelme, a sertéságazat piaci pozícióinak javítása, valamint az élelmiszerbiztonság garantálása.
A program lehetővé teszi a sertéshús nyomon követését, lényegében az óltól a fogyasztó asztaláig. A programban csak azok a tenyésztők vehetnek részt, akik például garantálni tudják, hogy a sertés legalább 50 százalékos mértékben hazai tenyészállatoktól származik, továbbá legalább 30 százalékban kukoricával etetik, a takarmány nem tartalmaz génmódosított szervezetet (GMO), valamint a takarmányban nincs hozamfokozó, és az állat antibiotikum-szermaradványoktól is mentes.

A honatya szerint a kezdeményezésnek külön jelentőséget ad, hogy a sertésinfluenza miatt a sertéshús fogyasztása esetlegesen csökkenhet. Ezt szeretnék megakadályozni a védjegy bevezetésével is a magyar sertéstartók, -feldolgozók és -kereskedők. A program finanszírozása évente mintegy 800 millió forintba kerülhet, amelyet uniós támogatásokból az Agrármarketing Centrumon keresztül és egy marketingalap létrehozásával kívánnak finanszírozni. A programban a kistermelők is részt vehetnek, amennyiben többen úgynevezett termelői csoportba szerveződnek.

Az MTI kérdésére válaszolva Kis Péter László arra nem tudott pontos választ adni, hogy a forgalomba kerülő magyar sertéshús mennyiségének hány százaléka viselheti majd ezt a védjegyet.

Újságírói kérdésre közölte, hogy az influenza miatt a sertéshúsfogyasztás csökkenését még nem tapasztalták Magyarországon.