A harangedények népe

Az augusztus végéig látogatható tárlat a Harangedény-Csepel csoportként elnevezett népesség mindennapjait, építkezési és temetkezési szokásait eleveníti fel. A népcsoport Morvaország területéről és Bécs környékéről települt be a Budapest körzetéhez tartozó Duna-szakasz környékére a kora bronzkorban, időszámításunk előtt a 3. évezred közepén. Nevüket jellegzetes formájú, pecsételt díszítésű edényeikről kapták.

A gyűjteményes tárlat 30 év kutatási eredményeit vonultatja fel, az őskori anyag legjavát tematizálva a népcsoport életéről átfogó képet ad - mondta el az MTI-nek csütörtökön a ünnepélyes megnyitó után Endrődi Anna, a kiállítás rendezője. Kiemelte: a Harangedény-Csepel csoportnak 60 ismert régészeti lelőhelyét kutatja a Budapesti Történeti Múzeum, s a csepeli Hollandi úton, a szigetszentmiklósi Üdülősoron és az Albertfalván feltárt telepeken íves oldalú, oszlopvázas házak nyomai kerültek elő.

Az érdeklődők a tárlaton maketteket is láthatnak a rekonstruált településről és házról, de a mindennapi életben használt kerámialeletek, a többi között korsók, tálak, bögrék, agyagkanalak mellett a sajátos harangedényes fémművesség termékei is megtekinthetők.

A kiállítás rendezője felhívta a figyelmet a sírleletekre, ezen belül a csuklóvédő lemezekre, amelyeket a visszapattanó íjak ellen viseltek a harcosok, de csontgombok, markolattüskés tőrök is láthatók. A tablókon rengeteg információ olvasható egyebek mellett a Harangedény-Csepel csoportot jellemző temetkezési rítusokról, gazdálkodásról és állattartási szokásokról is.

Zsidi Paula igazgató a megnyitón hangsúlyozta: a raktári anyag restaurálandó tárgyai is láthatók a tárlat egy külön termében, így az érdeklődők megtekinthetik, hogyan alakul egy tárgy, miként áll össze cserépdarabokból teljes egésszé, s mindezt a kihelyezett nagyítók segítségével is ellenőrizhetik. A kiállítás érdekességeként felhívta a figyelmet egy bronzkori, rekonstruált, működtethető szövőszékre, amelyet az Élősarokban láthat a közönség.