A gyümölcsök édes ízét főleg a fruktóz adja, amely édesebb, mint az emberi szervezetben, a vérünkben keringő, döntően szőlőcukorral azonos vércukor. Ráadásul a gyümölcscukor nemcsak drága gyümölcsökből, hanem olcsóbb mezőgazdasági termékekből, például kukoricából is előállítható.

A fruktózból, mivel édesebb a szőlőcukornál, kevesebbet kell az édesipari árukban használni, hőálló, így sütésre igen alkalmas és a gyümölcscukorral készült sütemény tovább friss marad.

Peter J. Havel és munkatársai 32 túlsúlyos önkéntest toboroztak programjukba, amelynek kezdetén a résztvevők két hétre beköltöztek a Kalifornai Egyetem egyik intézetébe, ahol igen sokrétű vizsgálatokat végeztek velük és rajtuk. Véletlenszerű kiválasztás szerint a csoport egyik fele ezután napi kalóriaigényének egynegyedét 12 hétig olyan üdítőital formájában fogyasztotta el, amelyet vagy tiszta szőlőcukorral, vagy gyümölcscukorral édesítettek.

A következő negyedévben a vizsgálati alanyok otthon éltek, de vizsgálatokra rendszeresen bejártak az egyetemre. A 12. hét végén kétheti megfigyelésre ismét visszatértek a kutatóintézet falai közé, ugyanazokra a vizsgálatokra, amelyeket az első két hétben végeztek rajtuk. Mindkét csoport tagjai egyformán híztak az "üdítőital-kúra" végére, de a kutatók meglepetésére a gyümölcscukorral készült üdítőn élők májműködésében is kedvezőtlen változásokat észleltek.

A még kifejezettebb meglepetést az jelentette, hogy a gyümölcscukor hatására a vizsgálati alanyok vérének "rossz" koleszterinszintje és egy másik, kedvezőtlen vérzsírösszetevő mennyisége megnőtt, ami hosszú távon a koszorúérbetegség kockázatát jelentősen növelte. A fruktózt fogyasztók cukorbetegségre utaló hajlama is fokozódott.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a friss gyümölcs fogyasztásától nem kell tartózkodni, de a cukros üdítők manapság gyakori, szinte mértéktelen fogyasztása nem csak hizlal, de egyéb szempontból is lehet egészségtelen.