Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nem régen Marosvásárhelyen arról beszélt, hogy erősíteni kell az EMNT mozgalmi jellegét. Ez mit jelent pontosan?

2003-ban, az EMNT megalakulásakor egy parlamentszerű, közképviseleti jellegű nagygyűlésként alakult meg. Országos testületről van szó, amely megfogalmazott általános érvényű célokat, amelyek mentén cselekedett. Ilyen cél volt az autonómia kérdésének napirenden tartása, a közösségi autonómiák jogi keretének kiépítése.

Azonban azon túl, hogy az EMNT különböző régiók és székely székek küldötteiből állt, nem rendelkezett helyi struktúrákkal, regionális, kisrégiós struktúrákkal, csupán országos megjelenése volt a szervezetnek. Az ötéves tapasztalat pedig azt mutatja, hogy a kitűzött célokhoz való közelebb kerüléshez a hely, regionális jelenlét is szükséges. Ehhez egy mozgalom kell, amely alsóbb szinten is kiépített struktúrákkal rendelkezik.

A jogi személyiséget tekintve várható-e változás? A párttá alakulás napirendre kerülhet-e?

Ez a cél nem fogalmazódott meg, bár nyilván sokszor szembe találjuk magunkat ezzel a kérdéssel. Egyelőre az a célunk, hogy a regionális struktúrákat létrehozzunk, illetve civil politikai szerveződésként szerezzünk jogi személyiséget, valamint hogy együttműködjünk azokkal a politikai szervezetekkel, amelyek az EMNT céljaival egyetértenek, s hajlandóak is a politika eszközeivel cselekedni. Értékalapon a Magyar Polgári Párt áll legközelebb az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz, de a magyar összefogás jegyében, a közös, pártlogikától függetlenül megfogalmazódott célok érdekében együtt lehet működni az RMDSZ-szel is. Nyilván ez a kérdés markánsan a 2012-es helyhatósági választásokon fog felmerülni, ameddig még van három év, s sok minden történhet addig.

Most azonban jön az európai parlamenti választás. Ha nem sikerül jó eredményt elérni, mi lesz az összefogás sorsa?

Valóban, az összefogás első tesztje a június hetedikei EP-választás. 2-4 helyet szerezhet a magyar közösség. Kielégítő a három mandátum megszerzése lenne, ami egyenlő lenne a 2007-es európai parlamenti választáson elért magyar képviselők számával. Ha ez alatt szerzünk, akkor azt nem lehet sikerként elkönyvelni. A négy hely viszont kiváló eredmény lenne, amely azt bizonyítaná, hogy az összefogás működik, valamint további perspektívát adna a folytatáshoz. Hozzá kell tenni azonban azt is, hogy nem csak a mandátumszámokról van szó, hiszen sok múlik például azon, hogy hogyan tud mozgósítani a román többség, s mennyi lesz a részvétel. A számítások azt mutatják, hogy körülbelül 25 százalékos részvételre lehet számítani, ilyen szavazókedv mellett pedig nem irreális a négy képviselői hely megszerzése. Ezért is választottuk a magyar összefogás jelmondatává, hogy „legyen négy!”, azaz legyen négy európai parlamenti képviselőnk.

Tőkés László az RMDSZ kongresszusára küldött üzenetében – amelyet éppen Ön olvasott fel – azt is írta, hogy esély nyílik az erdélyi magyar érdekképviselet újragondolására. Az EMNT átalakulása ennek az újragondolásnak egy része?

Az átalakulás igazából egy természetes folyamat, bár az érdekképviselet átgondolását abban látom, hogy a politikai szereplők elfogadják, hogy nincsenek egyedül a palettán, hanem versenyben vannak azokkal, akik még jelen vannak az erdélyi magyar politikában. Ebben a kontextusban a verseny jótékony tényező, azonban vannak olyan kérdések, amelyekben nem verseny, hanem az együttműködés a meghatározó. Ezt kell elfogadniuk a magyar politikai szereplőknek, s ezáltal bizonyos játékszabályokat betartani. Ez jelenleg még nincs így, hiszen az RMDSZ nehezen tudja maga mögött hagyni a képviseleti monopóliumot, s gyakran tetten érhető különböző döntésekben a többi politikai szereplő ellehetetlenítése.

A további politikai szereplők, így például a Magyar Polgári Párt, igyekeznek megkapaszkodni a politikai erőtérben, s ennek rendelik alá a szervezetépítésüket, s sokszor a döntéseiket is. Éppen ezért néha háttérbe kerül az összefogás logikája, ami főleg azokban a kérdésekben hátrányos, amelyek nélkül igazából nem tudunk előre lépni. Gondolhatunk az autonómia, vagy éppen az egyetem kérdésére, vagy bármire, amelyben együttesen kell képviselni az érdekeinket a többséggel, vagy éppen Európával szemben. A politikai rendszer a források feletti rendelkezésről szól, amivel az RMDSZ rendelkezik. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum egyik legkényesebb feladata megtalálni azt a módszert, hogy hogyan tudunk kimozdulni a jelenlegi helyzetből. Amit mi rendszerváltásnak nevezünk, annak ez fontos része.

Milyen a viszonyuk a székely politikusokkal? Azt látjuk, hogy nem felhőtlen.

Nem felhőtlen a viszony, de a tárgyalások, egyeztetések mennek, s van együttműködés. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum megalakulásakor az MPP elküldte a képviselőit az alakuló ülésre, s remélhetőleg a munkabizottságokban is kiveszi a részét a munkából. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az EMNT közötti régi feszültség következménye volt a székelyek függetlenedési nyilatkozata. Ez egy régóta elodázott döntést gyorsított fel, jelesül azt, hogy az EMNT-t át kell alakítani.

Az EMNT életében észlelhető egy fejlődési ív, míg az SZNT továbbra is a Székelyföld területi autonómiájának jogi keretével, annak érvényesítésével kíván törődni abban a szerkezetben, amilyenben a tanács létrejött. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pedig elmozdult a mozgalmi működés felé, s más kérdéseket is felvállalt az autonómia mellett. Amennyiben véglegesség válik az EMNT új szerkezete – erre egy úgynevezett alkotmányozó plenáris ülésen sor fog kerülni a választások utáni hetekben –, akkor normalizálható lesz a helyzet az SZNT-vel. A két szervezet nem konkurens, hanem egymást kiegészítő szervezetek, s a székelyföli autonómia ügyében együtt fogunk tudni dolgozni. A Székely Nemzeti Tanáccsal közösen most rendezünk Csíkszeredában egy autonómia-konferenciát, valamint reménykedem abban, hogy a közeljövőben a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésre sor tud kerülni. Ez utóbbi az SZNT egyik régi célkitűzése, amelyet közösen próbálunk összehozni az RMDSZ-szel és az MPP-vel együtt. Elvileg ez a választási kampány is azt fogja mutatni, hogy még ha vannak is elvi ellentétek, a konkrét cselekvések kérdésében, a közös célért együtt tudnak dolgozni ezek a szervezetek.