Bűn, cigány, FBI

Hiába minden, naponta látnak napvilágot olyan hírek, amelyek mélyítik a magyarság és a cigányság közti szakadékot. Előző héten beszámoltunk arról, hogy a rendőség komoly összefüggéseket talált a mostani cigánygyilkosságok között, így egy 50 milliós vérdíjjal is megfejelte a nyomozást. Most ezt űberelik: egyrészt a nem gyilkoló résztvevőknek enyhítést ígérnek ha feladják társaikat, másrészt már az FBI is nyomoz fog az ügyben - valamint külföldi vezető lapok foglalkoznak az esettel.

Azzal persze semmi gond nincs, ha a rendőrség igen nagy erőket mozgat meg azért, hogy azokat kézre kerítsék, akik látszólag kizárólag etnikai alapon követnek el gyilkosságokat. Egy normális demokrácia ilyen. Azonban egy normális demokrácia nem kezel kiemelten egy kisebbséget sem. A legutóbbi kiskunlacházai eset viszont erre enged következtetni.

Kiskunlacházán nyolc cigány fiatal kifosztott egy 12 éves kislányt, eltörték egy ujját, megalázták és szexuálisan megfenyegették. A nyolc gyanúsítottból egy ember ellen folyik eljárás - igaz a rendőrség több ember elfogását is ígéri. A botrányt tovább növelte Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnökének kijelentése, amelyben az egészet egy „gyerekcsínynek” nevezte.

Répás József, Kiskunlacháza polgármesterét kiakasztotta a kijelentés: ő „undorítóan mocskos megjegyzésnek” nevezte Kolompár megnyilvánulását. Répás azt is elmondta, hogy a város retteg, és már a helyi idősebb cigányok szerint is kezelhetetlenek a roma fiatalok.

Sokan felhánytorgatták, hogy Tatárszentgyörgyön egy ilyenért agyonverték volna az elkövetőket - ahogy tették is azt az ottani cigányok egy tanárral három éve - és hogy a helyi, 14 éves Horák Nóri meggyilkolása esetében csak három hónap múltán tűztek ki váltságdíjat. Ez ügyben a rendőrség még mindig nem mutatott fel eredményt.

Lent vagy fent, de semmiképp sem középen

A polgármester véleménye szerint ha az elkövető cigány, akkor igyekszenek eltusolni az ügyet, míg ha az áldozat cigány, akkor rögtön rasszizmust kiáltanak és felfújják az egészet. A véleményét sok, nem csak radikális erő is osztja. A legnagyobb baj ezzel az, hogy így nemhogy megvédik a cigányokat, hanem veszélybe sodorják őket. Ugyanis hergelik azok igazságérzetét, akik nem kedvelik a pozitív diszkriminációt, s így közülük páran akár saját kézbe is vehetik a „reális igazságszolgáltatást”.

A politika nagy része mindig is a cigányság pártján lesz, hisz közülük mindig is több szavazat kerül ki, mint a rasszizmus bármiféle támogatásából. Azonban a társadalom igencsak más véleményen van: a Progresszív Intézet által a Publicus Intézettől megrendelt közvélemény-kutatás igen drasztikus adatokat közöl. 82 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint a cigányokat rá kellene kényszeríteni arra, hogy úgy éljenek, ahogy a lakosság többsége. A népesség 4/5-e szerint a cigányság gondjai megoldódnának, ha elmennének dolgozni, illetve legfőképp saját maguk és a politika az oka tragikus helyzetüknek.

Mikor borul a mérleg?

Nem ritka, hogy a politika gyökeresen más elveket vall, mint az őket megválasztó népesség, azonban megoldást egyik sem tud kínálni. A helyzet ismerői megmondták, hogy az oktatás a kulcskérdés, csakhogy a felmérés szerint a lakosság 47 százaléka nyíltan elutasítja a pozitív diszkriminációt, az oktatásban pedig ez elengedhetetlen lenne. Bár Bajnai Gordon szóban utalt rá, hogy a válságkezelésen kívül a cigánykérdéssel kívánnak komolyabban foglalkozni, de semmi konkrét elképzelés nem körvonalazódott még, így lehet, hogy ezek csak üres szavak maradnak.

A legnagyobb gondot mégis a társadalom széttagolódása okozza. Amikor az ügyben teljességgel érintetlen embert is pártfoglalásra kényszerítik az események, az már sokak szerint a polgárháború egyik előszobája. Ráadásul mindkét oldal erősen radikalizálódik: sok helyen cigány járőrözést vezettek be a helyi kisebbségiek védelmében, de a rasszista tettek is egyre gyakoribbak. A középső, elfogulatlan oldal egyre morzsolódik, így a kiegyensúlyozott megoldás reménye is egyre csökken. Ekképp a pénzügyi és gazdasági válság mellé egyre inkább reálissá válik a sokak által emlegetett társadalmi válság rémképe.