Okok, Gaskók

Gaskó István eredeti elképzelése az volt, hogy április harmincadikán sztrájkolnak, a szintén aznap lévő ballagásokat meg átpakoltatják máskorra. Miután ez lincselés közeli hangulatot hozott, ezért Gaskó úgy gondolta, hogy a tavaly decemberi sztrájk óta még megmaradt minimális társadalmi támogatottságát nem kockáztatja, így átrakja azt május nyolcadikára, azaz mára - a német érettségi napjára.

Bár a diákok körében így sem okozott általános ovációt, a lakosság nagy része szkeptikusan fogadta a sztrájkot: elkönyvelték, hogy ha nem feltétlenül szükséges, ma nem mennek vonattal. A pályaudvarok kihaltak, a volán kihasználtsága igen magas - pótbuszokat is kellett indítani, annyian voltak egyes helyeken.

A dolgot nagyban megkönnyítette, hogy a MÁV bérleteket és igazolványokat, valamint a BKSZ által kibocsájtott bérleteket elfogadja a Volán (Borsod és Szabolcs kivételével) valamint a BKV is, a pályaudvarokhoz közel eső 55 vonalon.

Bár a idei menetkedvezményt és a startos költségtérítés-elvonás ügyét - amik az eddigi követelésekben benne foglatattak - az előző tárgyalások alkalmával megoldottnak tekintik a VDSZSZ-nél, de az április 16-ai, a kormány képviselője és szakszervezetünk között létrejött megállapodást nem érzik betartottnak.

Mivel a megszorítások - szerintük - átlagosan 30 százalékkal csökkentik a bérek értékét, és a Reformszövetség programja alapján a MÁV a vasutasok bérét további 5-10 százalékkal akarják csökkenteni, ezért sztrájkba kezdtek. Csakhogy az eddig Ligasztrájkok korántsem hoztak túlzott eredményeket, a megszorításokat pedig néhány ezer ember nem állíthatja meg. Akkor meg miért?

Konkrét események

A magyar média függetlenségének gyöngyszemeit is megpillanthatjuk a sztrájk kommunikációjában. Míg az M1 televízió híradója azt hangoztatta, hogy mely szakszervezetek nem csatlakoztak a sztrájkhoz, addig a Hír Tv kizárólag azt, melyek igen (akik egyébként jóval kevesebben vannak).

Alapvetően elmondható, hogy a sztrájk korántsem okozott teljes bénulást, csak pár pályaudvaron van jelentősebb fennakadás - egyéb szektorokban pedig teljességgel elenyésző a sztrájk hatása, mivel a Munkástanácsok kivételével más szakszervezeti konföderáció nem csatlakozott a Ligához.

Bár a hat és nyolc óra között - a műszakváltások idején - kifejezetten bajos, és kiszámíthatatlan volt a közlekedés, most már legalább azt lehet tudni, hogy honnan várható indulás, vagy hova érkezés. Budapesten elég nagy bénulást okozott a reggelin órákban a sztrájk, de már mind a Nyugati és a Déli pályaudvar indít és fogad is vonatokat.

Ahol bénulás volt, ott nagyrészt már megindultak a vonatok (8 órai adatok szerint a közlekedő vonatok aránya megközelítheti a 90 százalékot, a sztrájkolók aránya 10 százalék), egyedül a Keleti pályaudvaron, valamint a szegedi, a pécsi és a szombathelyi állomáson áll csak a forgalom.

Sok helyen viszont egyáltalán nem sikerült még csak hátráltatni sem a közlekedést: Fejér és Békés megyében semmilyen fennakadást nem okozott a Liga-sztrájk, Somogyban pedig reggel 8 után minden helyreállt. A MÁV arra hívja fel a figyelmet, hogy ennek ellenére az utasok továbbra is késésekre, járat-kimaradásokra, útvonal-rövidülésekre számíthatnak, hiszen akár egy sztrájkoló munkavállaló is képes feltartani egy vonatot egy-egy állomáson.

Kétes cél

Hogy a tüntetés mennyire szolgál szakszervezeti, és mennyire politikai érdekeket, annak megítélése legjobb esetben is kétes - amire a média különböző hangsúlyozása csak rátesz egy lapáttal. Hogy Gaskóéknak mikor lesz elegük a sztrájkokból, vagy a népnek Gaskóból, azt nem tudni. A sztráj délben, érdeklődés hiányában abba is maradt. Ezt hívják égésnek...

Az viszont biztos, hogy a megszorítócsomagot még országos, komoly sztrájkok hatására sem lehet komolyan átalakíttatni - már ha Bajnai is tartja magát annyira keményen, mint Sarkozy Franciaországban. Bár valljuk be: Bajnai eddig nem látszik egy túlságosan kemény gyereknek.