Egy nemzetközi devizával szemben jogos elvárás a stabilitás, a kiszámíthatóság és a rugalmas kínálat is (ez utóbbi feltétel esetében az is fontos, hogy a pénzkínálat a globális kereslethez, ne pedig egy-egy nemzetgazdaság speciális érdekeihez igazodjon). A mostani helyzet nem volt jellemző a világgazdaság történetében, és a jelenlegi válság miatt a jelek szerint elő is jöttek a globális és az amerikai érdekek közötti különbségek.



Főleg a kínaiaknak nem tetszik

Az utóbbi egy-két évben már többször felmerült különböző fórumokon, hogy meg le kellene cserélni a nemzetközi kereskedelem meghatározó devizáját, az amerikai dollárt.

Ez év márciusában a kínai jegybank kormányzója javasolta, hogy az amerikai dollárt váltsa fel egy nemzetközi tartalékdeviza, az új nemzetközi pénzügyi rendszert pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) irányítása alá kell helyezni.

A kínai jegybank vezetője a dollár lecserélésével egyidejűleg azt is felvetette, hogy a globális pénzügyi rendszert mindenképpen szükséges lenne átalakítani.

Javaslata szerint azért kell leváltani az amerikai dollárt nemzetközi szinten, mert egy olyan tartalékdevizára van szükség, amely nem kötődik egyetlen nemzetgazdasághoz sem, így hosszú távon is stabil maradhat az értéke. Javasolt is egy ilyet: elképzelése szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) különleges lehívási jogait (angol rövidítéssel: SDR), azaz az IMF 1960 óta használt speciális globális pénzét kellene a nemzetközi tranzakciók devizájává tenni. (Az ötlet nem új, mert már az 1940-es években is felmerült, akkor John Maynard Keynes világhírű közgazdásznak voltak hasonló gondolatai.)

Persze a kinyilatkoztatott magasztos cél mellett nagyon is pillanatnyi érdek játszott szerepet. A Financial Times által megszólaltatott szakértők szerint ugyanis a javaslat arra utal, hogy Pekingben egyre inkább tartanak attól, hogy az amerikai bankmentő-csomag és költségvetési élénkítés negatív (azaz inflációs) hatásokkal jár Kínában.



A kínai álláspontnak azért van jelentősége, mert Kína a dollárban jegyzett eszközök legnagyobb birtoklója: Kína rendelkezik a világon a legnagyobb devizatartalékkal, amelynek túlnyomó része amerikai dollárban van. (Nagy részben például kínai megtakarításokból finanszírozzák az elképesztő amerikai államháztartási hiányt is.)
Szakértők szerint a kínai javaslat valósággá válása jelentős gazdasági és politikai következményekkel járna, így rövid időn belül nincs esély a dollár leváltására, bár vannak jelek az amerikai deviza jelentőségének csökkenésére. Azt is figyelembe kell venni, hogy Kínába nagy mennyiségben áramlik be dollár a kereskedelmi többlet miatt, így Pekingnek egyelőre nincs is nagyon más lehetősége, mint ezen összegek amerikai állampapírokba (vagy részvényekbe) fektetése.

A kínaiak a jövőben a dollár mellett az eurónak és a jennek is kisebb szerepet szánnának mind a nemzetközi kereskedelmi folyamatok, mind a pénzügyek terén. Tekintettel arra, hogy a legtöbb ország devizatartalékai többnyire dollárban, euróban és jenben denomináltak, az időről-időre gazdát cserélő tőke összege túl naggyá, a pénzügyi rendszer működése pedig túl volatilissé (ingadozóvá) válik.

„Amennyiben a jegybankok egy nemzetektől független devizában denominálhatnák tartalékaikat, úgy jelentősen egyszerűsödhetnénk a jegybankárok elé kerülő különböző monetáris és árfolyam-politikával kapcsolatos kérdések. A javaslat egyben igazságosabb útra terelhetné az IMF finanszírozását is” – foglalta össze a kínai jegybank kormányzója.

Több ország is egyetért

A kínai jegybank után Oroszország egyik magas rangú diplomatája is kifejtette, hogy véleménye szerint is egy új nemzetközi pénzre kellene lecserélni a dollárt. Az orosz kormány nemzetközi kormányközi konferencián szeretné megtárgyalni, hogy miképp lehetne egy új nemzetközi pénzzel felváltani a dollárt.

A felvetést Andrej Gyenyiszov, első külügyminiszter-helyettes jelentette be, aki szerint egy ilyen konferencia hozzá tudna járulni egy új világdeviza megteremtéséhez.
Oroszország ezenkívül az SDR kosarát is megreformálna: abban a rubelt, a jüant és az aranyat is látni szeretné.

A dollár elleni fellépést Kínán és Oroszországon kívül Brazília, India, Dél-Korea és Dél-Afrika támogathatja.

Bár a konferencia időpontját még nem tűzték ki, lehet, hogy nem is lesz rá szükség. Mármint külön konferenciára. A napokban ugyanis az ENSZ Közgyűlés elnöke szerint a világszervezet következő ülésén napirendre kell tűzni a dollár mint tartalékvaluta felváltásának kérdését.

A nicaraguai Miguel d'Escoto szerint a konferenciának tükröznie kell a nagyobb igazságosságra és jobb képviseletre vonatkozó igényt a világgazdaságban. D'Escoto egyúttal ismét felszólította az ENSZ 192 tagállamát, hogy a június 1-3 között rendezendő New York-i tanácskozáson lehetőség szerint a legmagasabb politikusi szinten képviseltessék magukat, hogy igazi súlyt kapjon a találkozó.

Végül nézzük, hogy miként reagáltak a dollár trónfosztási javaslatára az amerikaiak. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter a következőképpen fogalmazott: „Washington készen áll az SDR-használat kiterjesztésére”.

Összegzés

Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a gazdasági válság egyik vezéráldozata lehet az amerikai dollár. Minden összeállni látszik ugyanis ahhoz, hogy lecseréljék az amerikai valutát: a meghatározó országok többsége ellene van, sőt még az amerikaiak sem zárkóznak el teljesen és - ami talán még fontosabb - az alternatívában is megegyezés születhet. Véget érthet tehát a több évtizedes dollár-uralom, ami pedig a több évtizedes Amerika-központú világgazdaság végét is jelenetené.