Bérlakások tömege „létesülhet”

Az utóbbi időben a gazdasági válság, illetve a megnövekedett törlesztőrészletek hatására egyre több hitel dől be.

A hitelbedőlés nemcsak az adósok problémája, hanem a bankoké is, hiszen, ha végső soron a fedezetként szolgáló lakás (kényszer)értékesítésére kerül sor, akkor azon mindkét fél veszít. Az így értékesített ingatlanok jóval a piaci áruk alatt kelnek el, jelentős veszteséget okozva így a bankoknak is.

A Pénzügyminisztérium és a Magyar Bankszövetség szakértői ezért a napokban újra tárgyaltak arról, hogy fel lehetne-e építeni egy olyan konstrukciót, amely a lakáshitelesek és a bankok számára is kedvezőbb helyzetet teremtene a jelenleginél.

A Magyar Bankszövetség főtitkára, Nyers Rezső szerint a megalkotandó konstrukció része lehet, hogy „a saját tulajdonú lakás átmenetileg bérlakássá, a hiteltörlesztés pedig bérleti díjjá alakul át. Ehhez azonban komoly technikai és jogi feltételeket kell kialakítani.”

Nyers Rezső elmondta: „a Pénzügyminisztérium nemrég kereste meg a Magyar Bankszövetséget azzal a kéréssel, mérje fel a devizahitel-adósok megsegítésére kötött megállapodás tapasztalatait annak érdekében, hogy kiderüljön, érdemes-e a megállapodást kiterjeszteni és folytatni. Ezzel hamarosan elkészülnek”.

A bedőlt lakáshitelekkel kapcsolatban azonban a főtitkár hangsúlyozta: „különbséget kell tenni a törlesztési késedelem és az olyan fokú késedelem között, amikor már végrehajtási eljárás indul”.



Mennyi hitelről van szó?

A bankszövetségnél úgy számolnak, hogy a mintegy 700 ezer lakáshitel kevesebb mint 1 százaléka kerül végrehajtásra, a szabad felhasználású jelzáloghiteleket is beszámítva (így 1,6 millió hitelről van szó) pedig még kisebb a végrehajtások aránya. (Az esetek többségében pedig még ekkor is vannak azonban lehetőségek, például az adós a bankkal együttműködve értékesítheti a lakást.)

A bankszövetség a legnagyobb lakásfinanszírozó bankokra kiterjedő gyors felmérése szerint az idén mintegy hatezer esetben juthat el a fizetési késedelem a végrehajtásig. Ez az arány jónak mondható, de bármikor nőhet, főleg abban az esetben, ha az euró tartósan 300 forint fölött marad.

A bankszövetség főtitkára szerint „a hatezres szám önmagában magas, mintegy két és félszerese az elmúlt évinek, ezért azzal foglalkozni kell”.

Molnár Csaba kancelláriaminiszter ezzel kapcsolatban elmondta: „a törlesztési nehézségekkel küzdő adósok három kategóriába sorolhatók. Vannak, akik csak egyszeri átmeneti nehézséggel küzdenek, de kismértékű hitelátstrukturálással folyamatosan is képesek a hitel visszafizetésére. A második kategóriában azok az adósok találhatók, akiknek akár gazdasági, akár egyéb okokból, például árfolyam, hosszabb időre - egy-két évre - van szükségük ahhoz, hogy a hitelt képesek legyenek visszafizetni. A harmadik csoportban vannak azok, akik hosszabb ideje nem fizetnek, és még átmeneti könnyítéssel sem képesek a hitel törlesztésére. Ezeket a hiteleket hívja a szakma bedőlt hiteleknek”.

A miniszter tájékoztatása szerint: „Magyarországon 1,6 millió olyan jelzáloghitel van, amelyet lakásépítésre vagy vásárlásra vettek fel az emberek. A kihelyezett hitelállomány nagysága 6.630 milliárd forint”.



Egyéb elképzelések

A kormány már eddig is tett lépéseket a devizahitelesek megsegítésére.

Az átmenetileg törlesztési nehézségekkel küzdő banki adósok megsegítésére a kormány megállapodást kötött 11 vezető hazai bankkal. A megállapodás értelmében az adós kérésére a bankok külön díj felszámítása nélkül lehetővé teszik a hitelek futamidejének meghosszabbítását, a devizahitelek átváltását forinthitelre, vagy átmenetileg csökkenthetik a törlesztések összegét.

A kormányprogram helyett benyújtott Válságkezelés és bizalomerősítés című kormányzati cselekvési terv általános érvényű szabályozássá tenné a devizahitelesek megsegítését célzó megállapodásban foglaltakat. Azaz: törvényt alkotnának róla.

A bankszövetség főtitkára szerint ez nem jó irány, mert a megállapodások „rendkívüli időkben követendő szükségmegoldások, nem biztos, hogy célszerű hosszú időre, jogszabályban rögzíteni azokat”.

A parlament pedig már eddig is próbálta törvényben szabályozni a helyzetet. Még márciusában törvényt fogadtak el arról, hogy az állam garanciával (2 évig) segít azokon a lakáshitellel rendelkező adósokon, akik a 2008. szeptember 30-a után, a válság következtében veszítették el állásukat.

A lakáshitelesek megsegítéséről szóló törvény lényege, hogy az adósok havonta 10 ezer forintot továbbra is törlesztenek, az ezen felüli törlesztőrészletre azonban új hitelt vehetnek fel a bankoktól, amely mögött állami garancia áll.

Felmerült még egy érdekes elképzelés. Konkrétan az, hogy a törlesztőrészleteket a továbbiakban – az adós választása szerint – devizában is lehessen fizetni. Ezt ugyancsak a PSZÁF javasolta nemrég.

A bankszövetség szerint azonban erre „minimális a valós igény a hitelfelvevők részéről”.

Amint láthatjuk, rengeteg ötlet felmerült arra nézve, hogy hogyan lehetne enyhíteni az árfolyamkockázat miatt bajba jutott emberek terheit. Látható, hogy a bankok kezdték felismerni a felelősségüket és partnerként viselkednek a megoldások keresésében. Persze, tegyük hozzá gyorsan: az is igaz, hogy mindez a jól felfogott érdekeikkel is találkozik.