Az ombudsman oszlatna

A magyarországi kisebbségek érdekképviseleti és egyeztető fóruma, a II. Kisebbségi Kerekasztal létrehozását 2007 szeptemberében, nem sokkal beiktatását követően kezdeményezte a nemzeti és etnikai jogok biztosa. A 13 országos önkormányzat vezetését tömörítő platform fő célkitűzése volt, hogy a kisebbségi közösségek közös álláspontot kialakítva együtt lépjenek fel saját érdekeik érvényesítéséért.

Parlamenti képviseletük megvalósításáért kidolgoztak egy jogalkotási tervet, amely tételesen szabályozta volna a jogköröket, a választások menetét. A javaslatcsomagot átadták a kormánynak, majd tavaly szeptemberben nyílt levélben is felszólították a döntéshozókat, alakítsák ki álláspontjukat a kisebbségek parlamenti képviseletéről, dolgozzanak ki törvényjavaslatot, amelyet legkésőbb idén tavaszig be lehetne terjeszteni az Országgyűlésnek, hogy 2010-ben már a kisebbségek is indulhassanak
országgyűlési választásokon.

Érdemi lépés nem történt, annak ellenére sem, hogy a parlament több mint másfél évtizede fennálló mulasztásos alkotmánysértést követ el ez ügyben - hívta fel többször is a figyelmet a kisebbségi ombudsman és a kisebbségi közösségek az elmúlt években.

Kállai Ernő a kisebbségi önkormányzatok elnökeinek címzett, csütörtökön az MTI birtokába került levelében azzal kapcsolatban, hogy szerdán a házelnök vezetésével megalakult a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fóruma, úgy fogalmazott: természetszerűleg üdvözöl minden olyan kezdeményezést és lépést, amely a kisebbségi közösségek számára jónak tűnik, és előmozdíthatja jogaik hatékonyabb érvényesítését, de ez a platform lényegében csak informális, jogilag szabályozatlan egyeztetést tesz lehetővé a parlamenti képviselőcsoportok vezetőivel, így a fórum nem helyettesíti a valós parlamenti képviseletet.

A kisebbségi biztos szerint célravezetőbb lett volna, ha az országos kisebbségi önkormányzatok ragaszkodnak a jogi garanciák megfogalmazásához, de hiányolja azt is, hogy nincs kidolgozva, milyen módon jut el a kisebbségi közösségek álláspontja az Országgyűlés plenáris ülése elé.

Az ombudsman szerette volna elérni azt is, hogy a házszabály módosításával lehetőséget kapjanak az országos kisebbségi önkormányzati elnökök az Országgyűlés plenáris ülésein való felszólaláshoz.

Kállai Ernő az önkormányzati elnököknek azt írta, mivel létrehozták a fórumot, azt javasolja, a II. Kisebbségi Kerekasztal mondja ki feloszlását, mert véleménye szerint nem volna szerencsés fenntartani a párhuzamos egyeztetések rendszerét. Ha a hónap végéig az elnökök nem jelzik ez irányú szándékukat, vagy másként nem döntenek, az ombudsman mondja ki a feloszlatást.

Szili Katalin házelnök szerdán a fórum alakulásakor úgy fogalmazott, új időszámítás kezdődik az Országgyűlés és a magyarországi kisebbségek kapcsolatában. Az évente kétszer ülésező fórum feladata, hogy szoros párbeszédet alakítson ki a törvényhozással, emellett állásfoglalásokat és nyilatkozatokat fogadhat el. A platform felállításával valamennyi parlamenti frakció egyetértett, a fórum megalakulásáról és működéséről statútumot fogadtak el, amelyet a frakciók mellett mind a tizenhárom kisebbségi önkormányzat vezetője aláírt.

Az MTI azon kérdésére, hogy mikorra valósulhat meg a kisebbségek parlamenti képviselete Magyarországon, Szili Katalin azt mondta: a korábbiaknál sokkal optimistább ebben a kérdésben, s ez a lehető leghamarabb megtörténik. A fórum egyik feladata, hogy napirenden tartsa ezt az ügyet - fűzte hozzá.

Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke a tizenhárom kisebbség nevében ugyanakkor hangsúlyozta: ő nem annyira optimista, mint a házelnök, a kisebbségeknek 2014-ig biztosan nem lesz parlamenti képviseletük.
Az önkormányzati elnök szerint a kisebbségek őszinte állásfoglalást várnak a parlamenti pártoktól, a politikusok mondjanak egyértelmű igent vagy egyértelmű nemet ahelyett, hogy lebegtetnék a kérdést. Magyarországon jelenleg hiányzik a politikai akarat ehhez - tette hozzá.