Az albánellenességre a Nyugat-Balkán fázik rá
Azután, hogy az Unió gyors balkáni bővítésének esélye elszállt, beindult a vízum-lobbi. Nyugat-balkáni államok a schengeni övezetbe tartanának – ehhez azonban másoknak is lesz szava.
2009. május 15. péntek 07:29 - Kőrösi Viktor Dávid
Tudjuk, hogy az Európai Unió államai az elmúlt évtizedekben – ellentétben a hangoztatott elvekkel – nem a bevándorlás és a munkaerő szabad áramlásának hívei, vagy
legalábbis csak erősen korlátozva azok. Az uniós bővítés lassítása, illetve leállítása azonban nem csupán ennek tudható be. A reformszerződés (eddig ideiglenesnek tűnő) bukásával ugyanis az a forgatókönyv lépett életbe, amely szerint ugyan tárgyalni lehet a bővítésről, az „európai alkotmány” elfogadásáig viszont
nem vesznek fel új tagot az európai közösségbe. Horvátországot leszámítva az össze nyugat-balkáni állam polgárának kötelező jelleggel kell vízumot beszereznie a schengeni övezetbe való beutazáshoz, ami igen sokaknak okoz nehézséget például ismerősökkel, rokonokkal való személyes kapcsolattartásban.
Mindezen túlnyúlnak azonban az okok, amely miatt balkáni államok diplomatái sürgetik a vízummentes beutazás lehetővé tételét. Az Euractiv írása szerint ez egyfelől a nacionalista attitűdök vitorlájából is kifognak valamennyi szelet, valamint az Európai Unióval szemben szkepticizmus erősödésének is elejét venné. Bosznia-Hercegovina helyzete kiválóan példázza a problémát: a minden oldalról Horvátország által határolt államból a kiutazás igen nehéz abban az esetben, ha valakinek nincs vízuma.
Probléma a vízummal
Van azonban egy komoly „probléma”, amely szerint gyakorlatilag esélytelen a vízumkényszer megszüntetése. Az egyik a Schengen Information System, az SIS-rendszer jelenlegi állapotában (az SIS kidolgozása jelenleg a 2. fázisában tart) még nem „bevethető”. Amikor elkészül, a várakozások szerint lehetővé teszi a schengeni határellenőrzés gyorsabb és egyszerűbb módját. Az SIS azonban igen komoly technikai, informatikai előkészítést igényel, ami még nem kiforrott. Addig, amíg a SIS nem működik, aligha várható a vízumkényszer eltörlése a nyugat-balkéni államok irányában.
Mindezen túl az SIS-t szupranacionális szinten kezeli az EU, az első pillér ezen részéről az Európai Bizottság dönt. Várhatóan sem Franciaország, sem Németország, sem pedig Hollandia részéről nem lenne meg a konszenzus ahhoz, hogy rövid idő alatt módosítani lehessen a vízumköteles országok jelenlegi helyzetét.
Mindez akkor is áll, ha a Nyugat-Balkán egyes diplomatái másként érvelnek. Szerintük ugyanis az államaik polgárainak szükségük van a bíztatásra: ha már az uniós tagság időben távolabb is került, jeleznie kellene Brüsszelnek, hogy hosszú távon számba veszi a Nyugat-Balkánt. Ottani diplomaták szerint erre jó lépés lenne.
Liberalizáció megszüntetés helyett
Franciaország és Németország azonban sokkal inkább preferálná a vízumliberalizáció kifejezést a balkáni államokkal szemben, amely a vízumhoz való könnyített hozzáférést jelentené (diákoknak, ösztöndíjasoknak és üzletembereknek), nem pedig a vízumkényszer megszüntetését.
További kérdést jelent Koszovó:
Albánia és Koszovó között amúgy is konfliktus a vízumkérdés (az Albániába utazó koszovóiaknak kötelező a vízum), azonban a térség országainak kevert nemzeti és etnikai összetétele miatt is destabilizáló hatása lehetne annak, ha bizonyos államokkal szemben eltörölnék a vízumkényszert. Szerbia és Macedónia vízumkötelességének megszüntetésével ugyanis koszovói és albániai albánok ezrei állhatnának sorba szerb, illetve macedón útlevélért. Nyílt titok tehát, hogy a brüsszeli félelmek leginkább az albánok Európai Unióba való bevándorlásával kapcsolatosak.
Forrás: HírExtra/Euractiv