A vírus maga

Tavaly bármelyik hidrogénbombánál nagyobb pusztítást okozott volna az a terrorista, aki egy tüsszögő csirkével kezd el rohangálni New York utcáin - ugyanis a kitörő pánikrohamba tízezrek is belehaltak volna. Az akkori „világpusztító járvánnyal” való fenyegetőzés azonban nem volt alaptalan, ugyanis a H5N1 igen nagy pusztítást tudott volna véghezvinni az emberiség egyesek szerint amúgy túlnépesedett soraiban - a mostanival ellentétben.

A H1N1-ként ismert sertésinfluenza azonban ártalmatlan baromfis elődjéhez képest - így mondhatjuk ,hogy a kormányok kissé túlreagálták a dolgot (a WHO-val kézen fogva, aki a hat fokozatú vírusveszély-skáláján már az 5-ös gombot nyomkodta). Ugyanis a WHO adatai szerint eddig 6499 ember kapta meg az új vírusos influenzát 35 országban, és "mindössze" 66-en haltak meg benne: ehhez képest egy átlagos szezonális influenza évente 250-500 ezer halálesettel jár. Ezt támasztja alá a Science című folyóirat kutatás-jelentése is: a röfikór gyengébb, mint a spanyolnátha, de ragályosabb a „normálnál".

A nemzetközi pánikot valószínűleg két dolog okozta (az oltóanyag-gyártók biztatásán kívül). Egyrészt, hogy a disznóbaci „nagyképlete” ugyanaz mint a huszadik század elején 25-100 millió embert meggyilkoló spanyolnátháé, vagyis A/H1N1 - de természetesen közel sem azonos vele (az A rendkívüli mutációs képességekkel rendelkező vírusok jelölése, amelyek a világjárványok okozói, a H és az N pedig a vírus felszínén található két fehérjét - hemagglutinint és neuraminidázt -, pontosabban annak számát jelöli.)

A másik ok pedig az, hogy olyan személyek is életüket vesztették, akik makk egészségesek voltak, vagyis egy normál influenzában, normál ellátással korántsem kellett volna meghalniuk. De persze el lehet dönteni, hogy kidobunk egy valag pénzt és minden eshetőségre felkészülünk, vagy a válság miatt spórolunk egy kicsit, de nagy baj esetén majd kihalunk. A tapasztalatok szerint a köztes út sajnálatos módon szinte sosem járható.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a vírus ilyen mértékű felfújása elterelte a figyelmet a mexikói drogháborúról, és sok más fontos dologról - így lehet egyéb érdekeket is keresnünk kellene a hírverések mögött.

Akik ezen megszedték magukat

Az oltóanyag gyártó cégek számára egy-egy állatról elnevezett világjárvány kitörésének lehetősége maga a Kánaán: eszméletlen pénzeket kaphatnak az államtól, ha vállalják az oltóanyag kifejlesztését - még akkor is, ha arra semmi szükség nem lesz. Ha meg véletlenül a csodaszert is kifejlesztik közben, akkor még többet. Így járt a több mint 90 százaléknyi tulajdonban offshore cégnek tekinthető az Omnivest kft. is kishazánkban.

A vihargyorsaságban, hét pecsét és majdnem teljes hírzárlat közepette Magyarországra érkezett „vad”, de legyengített vírustörzs dokkolása után a cég be is jelentette: azonnal elkezdte kifejleszteni a különleges ellenanyagot, és ha kész, akkor bármikor át tud állni a gyártásra: akár heti 500 ezer ampullányi mértékben. Ezt abból a 2 milliárdos alapból fedezné, amit még a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól 2006-ban pályázati úton nyert - igaz ha kifogy a háttérpénz, és lesz új vírus, akkor nem árt ezt az összeget újratölteni, aminek összege állítólag 4 milliárd lenne.

A sorozatgyártás végül (még) nem indult meg - ami kormány számára szerencsés, ugyanis a felesleges ellenanyag-gyártásba már egy amerikai elnöknek is beletört a politikai bicskája. 1979-ben szintén a sertésinfluenza okozott egetverő pánikot Amerikában - igaz az első, rémisztő haláleseten kívül több áldozatot nem követelt, legalábbis közvetve.

Ugyanis a watergate-botrány alól elődjét felmentő Gerald Ford elnök amúgy sem volt túl népszerű, így a vírus elleni gyors, és a köz számára ingyenes reagálás jól jött volna a kampányának, ráadásul az oltóanyagot gyártó egészségügyi gigacéget is maga mellé állította volna. Csakhogy a vírus hamar kifulladt, a cég meg sietve rakta össze az oltóanyagot, így mintegy 500 ember belehalt az oltásba, amit a semmi ellen kapott - és ez, a hatalmas kiadásokkal együtt az elnök biztos vesztét okozta.

Fizetni a vírusért

A vírus hatalmas összegbe került mind a kormányoknak, mind a pánikoló embereknek. A legegyszerűbb orvosi maszkok ára Mexikóban az egekig emelkedett, de ennek ellenére is szétkapkodták őket. És akkor még nem ejtettünk szót a repülőtereken felállított hőérzékelő kamerákról, az állítólagos idő előtti gyógyszerekről, és a rengeteg orvosi szűrésről.

Ennek ellenére Mexikó mégis úgy gondolja, hogy neki bizony fizetni kéne azért, hogy volt olyan rendes és szólt: itt baj van. Elvégre ha nem szól, akkor ennél is nagyobb lett volna a baj, így neki jutalom jár - ezt konkrétan José Angel Cordova, a mexikói egészségügyi miniszter fejtette ki, aki szerint hasonló dolog 2003-ban is történt, az atípusos tüdőgyulladás ázsiai járványa során. Elmélete szerint a Világbank és az Amerikaközi Fejlesztési Bank finanszírozhatná, és konkrétan a WHO hétfői gyűlésén fogja felhozni. Kíváncsian várjuk a reakciókat.

Mindenesetre a WHO annak ellenére fenntartja az ötös fokozatú riadót, hogy a járvány elenyészően gyenge (igaz sok országban elterjedt) és a szakemberek közül is egyre több a bírálója. Ám a WHO vezetője figyelmeztetett pénteken, hogy nem kellene ennyire eltunyulni: szerinte a legrosszabb még hátra van (és a fertőzötteket számláló tényező is valószínűleg 7500 fölé nőtt – amely viszont így is „édeskevés” egy világjárványhoz képest). Ám még az ő szava is elveszik abban a tömegben, amely azt boncolgatja hány ezer életet lehetett volna megmenteni - vagy épp munkahelyet megőrizni -, ha ezt az összeget valami másra költjük.