A műkincsek nyomon követése például nehéz, olyan vagyontárgyból pedig, amiről közhiteles nyilvántartás van - például vitorlás, repülőgép -, elég kevés van az országban, ezért nem jelentene komoly bevételt. Másrészt, ezeket a vagyontárgyakat be lehet társaságokba vinni, s akkor máris nem vonatkozik rájuk a vagyonadó - jegyezte meg.
Méltányos ingatlanadót csak valamilyen piaci érték alapján lehet bevezetni - vélekedett László Csaba. A négyzetméterre vetíteni az adót szerinte nem volna szerencsés, mert az ingatlanok értéke most annyira eltérő, hogy egyes esetekben túladóztatnának, más esetekben pedig túlságosan alacsony lenne a teher. Mivel a direkt értékelés az ingatlanok nagy száma alapján kivitelezhetetlen, csak a számított érték jöhet szóba az adó alapjául, ahogy a luxusadó esetében is volt. Ennek kiindulópontja a korábbi valós tranzakciós érték lehet. Felhívta a figyelmet arra: a nem egyedi értékelés alapján, és a piaci értékelés alapján kivetett adó esetén egyaránt előfordulhatnak méltánytalanságok.
Úgy vélekedett: a nemzetközi példákat tekintve egy 1 százalékos ingatlanadó a magánszemélyek számára nagyon soknak tűnne, 0,5 százalék körüli mérték lenne még elviselhető. László Csaba szerint az ingatlanadó "drasztikusan" növeli az adótudatosságot. Az emberek megtanulják, hogy a közszolgáltatásokat ők fizetik, ezért elvárják, hogy színvonalas legyen - mondta.
