Obama zokon venné, ha Izrael egy iráni háborúval lepné meg
Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke üzenetben tudatta az izraeli államfővel, hogy zokon venné, ha az izraeli hadsereg máról-holnapra egy iráni elleni támadással lepné meg Amerikát.
2009. május 17. vasárnap 17:20 - Tatai Gábor
Az üzenetet egy Izraelben tartózkodó vezető amerikai hivatalnok adta át Benjamin Netanyahu hivatalának. Korábban az izraeli elnök küldöttsége Washingtonban Jim Jones nemzetbiztonsági tanácsadóval és Hillary Clinton külügyminiszterrel találkozott, hogy megvitassák az Obama által kezdeményezet teheráni párbeszéd fejleményeit.
Titkos akcióra készültek az izraeliek?
Kellemeset beszélgetett magával a pápa
Az amerikai figyelmeztetéssel egy időben, Netanyahu a Szentföldön időző XVI. Benedek pápától is azt kérte: „Emelje fel a hangját az Izrael elpusztítására törekvő Iránnal szemben”. Amíg az izraeli vezető a Zsidó Állammal szemben támasztott legnagyobb fenyegetésre koncentrált a beszélgetés alatt, a pápa újból megismételte az egy nappal azelőtt Betlehemben is kifejtetteket: „A palesztin nép saját államot szeretve”. A szent atya egy pillanatra sem zavartatva magát attól, hogy elbeszél a tárgyalópartnere mellett, mondanivalóját több ízben is elismételte. A negyedórás „eszmecsere” után a Vatikán közleményt adott ki, mely szerint a vezetők főképp arról beszélgettek, hogy hogyan lehetne a béketárgyalásokat nyélbe ütni, míg Netanyahu egy az izraeli TV-nek adott nyilatkozatába úgy fogalmazott, hogy: „Mint a világpolitika egyik morális szereplőjét, arra kértem <a pápát> hallassa a hangját az Iránból érkező gyűlölettel szemben. A 21. század elején képtelenség, hogy van egy ország amelyik nyíltan hirdeti, hogy elakarja pusztítani Izraelt, és sehol nincs egy hang, amely egyértelműen elítélné ezt”.
Az amerikaiak figyelmeztető levele leleplezte az Egyesült Államok abbéli aggodalmait, hogy Izrael záros határidőn belül el fogja veszíteni a türelmét, és határozottan fel fog lépni az Irán felől érkező fenyegetéssel szemben. Amerika számára nagyon fontos, hogy ne az utolsó pillanatban értesüljön a háborús fejleményekről, hanem lehetőleg akkor, amikor még nem csúszott ki az irányítás a kezei közül. Nagyon elgondolkodtató, hogy Obama miért nem várta meg a jövő héten sorra kerülő személyes egyeztetését Netanyahu-val, miért kellett a bevett kommunikációs csatornákat elkerülve, ennyire gyorsan eljuttatni az üzenetet az izraeli elnöknek? Lehetséges, hogy a régóta esetékes izraeli-iráni villámháborút az izraeli vezérkar a következő napokra vagy órákra időzítette be, ám az amerikai hírszerzés még idejében szagot fogott.
Ha Obama attól fél, hogy
Benjamin Netanyahu keresztbe fog tenni az Iránnal való tárgyalási kísérleteinek, akkor erre minden oka meg is van: Netanyahu még a legutolsó választásokat megelőző kampányidőszakban kijelentette: „Ha engem választanak elnöknek, biztosítom, hogy Irán nem fog atomfegyverekhez jutni, mindazt a döntést megfogjuk hozni ennek érdekében, amire csak szükségünk lesz”. Hivatalba lépése után, a Holokauszt Emléknapon tartott beszédében leszögezte: „Nem fogjuk megengedni a holokauszt tagadóknak, hogy még egy holokausztot tudjanak kivitelezni” – Mahmud Ahmadinezsád, iráni elnök több ízben tett olyan kijelentést, mely szerint „el akarja törölni Izraelt a Föld színéről”, vagy állította azt, hogy „a holokauszt csak egy mítosz”.
Amerika nem akar balhét
Sem Netanyahu, sem az izraeli védelmi miniszter,
Ehud Barak nem ellenzi Amerika Teheránnal kapcsolatos diplomáciai erőfeszítéseit, de ugyan akkor azt is világosan látják, hogy a tárgyalásokra rendelkezésre álló idő erősen limitált, nem lehet ölbe tett kézzel várni, amíg valahára tényleg elkészül a rettegett fegyver. Az ő véleményük szerint Iránnak a világos tudtára kell adni, ha nem fejezi be atomprogramját, súlyos szankciókkal és egyéb „alternatívák” kell szembenéznie. A mostani amerikai aggodalmak egyébként óramű pontossággal, éppen egy évvel azután hangosodtak fel újból, hogy az egykori Bush kormányzat tisztviselői egy iráni atomlétesítmények ellen tervezett izraeli légi csapásról kezdtek pusmogni.
Az amerikai belügyminisztérium szóvivője, Ian Kelly nem volt felhatalmazva, hogy pontos választ adjon az izraeliek esetleges akciójával kapcsolatos hivatalos reakciókról, de azt azért megjegyezte Obama levelével kapcsolatban, hogy: „úgy gondoljuk, hogy Irán esetében a többoldalú tárgyalások jelentik a járható utat. Lehetővé akarjuk tenni Irán számára, hogy visszatérjen a tárgyalóasztalhoz, mivel a korábbi tapasztalataink szerint az ország izolálása semmilyen eredménnyel nem kecsegtet”. Miután Bush tavaly Jeruzsálembe látogatott, Washington két magas rangú képviselőt küldött, hogy Izrael tudtára adja: Nem örülne egy Irán ellenes támadásnak. Az akkori érvelés még nem az volt, hogy Izraelnek tiszteletben kellene tartania Amerika diplomáciai próbálkozásait, hanem az, hogy a magánakcióval az egész térség egyensúlya dugába dőlne.
Forrás: HirExtra / Haaretz / USA Today