A legújabb magyar büntetőtörvénykönyv-módosításban a kormány elképzelései szerint szerepel az, hogy egyes súlyosabb bűncselekmények büntetési tételeit megemelik. Ez a gyakorlatban várhatóan azt fogja eredményezni, hogy az elítéltek börtönben töltött ideje egyre hosszabb lesz.

A magyar börtönhelyzet egészére azonban már így is régóta a túlzsúfoltság és a nem megfelelő „ellátás” a jellemző. A gazdasági válság miatt elhatározott kormányzati kiadáscsökkentések azonban a büntetés-végrehajtás intézményrendszerét sem kímélik.

Ésszerűsítés vagy észnélküli spórolás?

Az idei költségvetésben radikálisan lecsökkent a büntetés-végrehajtásnak a központi költségvetésben juttatott keretösszeg (a dologi kiadásokra fordítható pénz például mintegy egymilliárd forinttal kevesebb, mint tavaly).

Ennek az lett a következménye, hogy a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, Kökényesi Antal alig 2 hónapja kiadott intézkedésében szigorú takarékosságra intette az egész intézményrendszert.

Ezek az intézkedések a börtönszemélyzetet és a fogvatartottakat is egyaránt érintik. A megszorítások a „börtönélet” minden területét érinti, legnagyobb mértékben persze a dologi kiadásokat.

Az országos parancsnok döntése értelmében az intézményekben a jövőben fokozottan kell takarékoskodni kell a meleg vízzel, az árammal és a tévé-használattal is. Új eszközök beszerzése csak indokolt esetben lehetséges, sőt, a százezer forintnál drágább eszközök vásárlásához egyenesen a legfelső szint, azaz az országos parancsnok engedélyére van szükség.

Az országos parancsnok intézkedésében olyan részletekbe menő dolgokat is megemlített, mint például a nyomtatáshoz használt papírral való takarékoskodás. (A parancsnok még azt is előírta, hogy a szervezeti egységek a készített anyagok tartalmi részénél Times New Roman betűtípust, 12-es betűnagyságot alkalmazzanak, a felesleges kiemelések mellőzésével.)

A személyi juttatások sem maradtak ki a körből: a dolgozók közlekedési költségtérítését és a részükre folyósított albérleti hozzájárulásokat is felül kell vizsgálni minden egyes esetben.

A már hatályos intézkedéseken kívül a jövőben várható még a különböző – használaton kívüli – ingatlanok értékesítése és az élelmezési gyakorlat felülvizsgálata is.



Be is kell zárni börtönöket?

A túlzsúfoltság enyhítését jelenleg nem tudják újabb börtönök építésével megoldani, de a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) tájékoztatása szerint jelenleg is működik az ún. telítettség-kiegyenlítő program. Ennek keretében az előzetes letartóztatásban lévő fogvatartottakat bírói engedéllyel átszállítják a jellemzően zsúfolt megyei intézményekből a kevésbé telített börtönökbe.

A túlzsúfoltság várhatóan a jövőben sem fog csökkeni, sőt! A múlt héten az egyik napilap nyilvánosságra hozott egy belső BVOP-s munkaanyagot, amelyben többek között szerepel, hogy több börtönt is bezárnának a közeljövőben.

Összesen öt büntetés-végrehajtási intézetről van szó: a solti, a nagyfai, a zalaegerszegi, a nyíregyházi mellett bezárnák a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet II. számú objektumát, azaz a Gyorskocsi utcai börtönt is.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium megerősítette a munkaanyag létét, de a hangsúlyozták, hogy mindez még nem eldöntött tény, csupán újabb takarékossági javaslat.

A bezárásokkal nemcsak az amúgy is 120 százalékos zsúfoltság növekedne a börtönökben, hanem a megmaradt börtönök olyan nagy létszámmal és olyan zsúfoltan működnének, hogy az komoly próbatétel elé állítaná a börtönszemélyzetet is. Egyrészt az egyes bűntársi csoportok elkülönítése, másrészt az emberi jogok biztosítása (elsősorban a humánus elhelyezéshez való jog) ütközne hatalmas nehézségekbe.

A költséghatékonysággal és a racionálisabb működéssel indokolt intézkedések tehát az egész magyar büntetés-végrehajtási intézményrendszert működőképességének határára taszíthatják. A takarékosság miatt bevezetett szabályok megnehezíthetik a büntetés-végrehajtási dolgozók mindennapi munkáját és további feszültségeket okozhatnak az elítéltek között is.

Az természetes, hogy az államnak minden területen vissza kell fognia a kiadásokat, viszont ennek is van egy határa. A kérdés csak az, hogy a jelenlegi döntésekkel átlépik-e ezt a határt vagy sem.